Rágalomkristályok, (a vér nem válik vizzé)
Trikolor, (a haza a magasban van)

Galántai György: ... a Rágalomkristályok, Trikolor c. permutáció Erdély Miklós Rágalomkristályok, A műtrágyán kell gondolkodni című 1981-es installációjának 2005-ös rekonstrukciós tervén gondolkodva keletkezett.

A műcsarnoki rekonstrukció újbóli megvalósítását több egymással összefüggő anyagi tényező és elvi szempont is gátolta. A tárgyi hitelességhez minden eredeti elem hiányzott, és ezek beszerzését lehetetlenné is tette a 25 év alatt gyökeresen megváltozott tárgyi és technológiai kultúra. A társadalmi és ezzel együtt az filozófiai és esztétikai körülmények is lényegesen megváltoztak.

A műtrágyán nem kell,
de nem is lehet a korábbi értelemben gondolkodni.
Vagyis ez a mű - a változót illetően – elévült.

Van azonban a műben egy állandó
amelyet más változókkal újra lehet építeni,
tehát permutálható.

A kompozició állandója a címadó szóösszetétel
a rágalom és a kristály szavak jelentéseinek
anyagi és formai kapcsolataiból származik.

A rágalom becsületsértő hazug állítás, alaptalan vád, átlátszó,
mert nincs mögötte semmi a rágalmazottra vonatkoztatható ok.
Az üveglap átlátszóságával ezt a fogalmat képviseli.

Az üveggyártás egyik fontos nyersanyaga a kvarchomok. A kvarc számos eruptív kőzetnek, továbbá kristályos palának alkatrésze. E kőzetek elmállása után az apró kvarckristálykák a folyókba és a tengerbe jutnak. A tenger pedig a közben többé-kevésbbé gömbölyűre koptatott kvarcszemecskéket homok alakjában részben újra a partra veti.

A permutáció hitelességét a fogyasztói társadalom aktuális áruházi kinálatában fellelhető és egymással mágikus kapcsolatba kerülni tudó anyagok, tárgyak, mint megvásárolható jelentések adják.

A “változók” közül a műtárgy fogalmának ironikusan megfeleltetett műtrágya a kezdőpont, tehát a permutációban is ezt a helyet kell elfoglalnia, vagyis meghatározó szerepe lesz az önösszeszerelődő tárgyegyüttesben. Tehát a megfelelően kiválasztott áruházban - ahol minden elképzelhető anyag és tárgy megvásárolható - először a műtrágyát kell kiválasztani.

Kezdetben a műtrágya és az ötfokú létra még formai párbeszédet folytatnak, de közben a műtrágya típusa és a doboz szine (fehér) már véglegesen eldönti a felépülő kunstrukció mutáns elemeit és új jelentéseit. A modern többfunkciós műtrágya a fűtáp és gyomírtó, tehát a zöld, a remény színe váltja fel a padlón a szomorú kátránypapírt – nincs más lehetőség.

A fekete zsinór (fekete vonal) amely 1981-ben a műtrágyát és az ötfokú falépcsőt lefedő üveglaptól felívelve a magasba áthidalva a “rágalomkristályokat” a kátrányfőző üstbe lóg, hogy Erdély Miklós gyanúját közölje, most anyagát és színét tekintve a paradigmaváltás áldozata lesz. Helyére az áruházi kinálatból piros heveder (piros vonal) kerül, ez a nagyon erős gurtni adja ki a trikolor felső szinét.

Az utolsó fekete - a kátrányfőző üst - szintén kicserélődik egy korábban lekvárfőzésre használt nagyon régi (családi) rézüsttel. Ez az egyetlen, nem áruházi elem, amely egyrészt átmenetivé, múlandóvá teszi a tipp-topp áruházi konstrukciót, másrészt a benne lévő termálvíz zöldre oxidálja felületét, hogy ezzel erősítse a remény szinét.

GYANÚ:
Az üstben lévő termálvíz (Telített oldat) sárvári kristályból lett kioldva,
remélhető, hogy mágikus hatással lesz a rágalomkristályokra.

A zárójeles alcímek egyrészt az áruházi vizualitás popularitásának hangulati megfelelései, másrészt a közismert, közhelyes szöveg a nem zárójeles címmel és a vízuális megfelelésekkel együtt egy rejtett, de nagyon erős, kettős értelmű telematikus jelentés-területet alakít ki.

Rágalomkristályok (a vér nem válik vizzé)
Igen – akik rágalmaztak, miért változnának meg.
Nem – akik nem rágalmaznak, miért változnának meg.

A “vér”, az erő vonala (a piros) itt és most a remény színéből, a fűtáp és gyomírtó “programból” indul, a fehér (a hűség) háttérben felmegy a magasba, hogy onnan az üst vízében tükröződve zöld vonalként folytatódjon tanúsitva a kijelentés igazságát. (lásd még: az igen és a nem)

Trikolor (a haza a magasban van)
Az erő, a piros heveder (piros vonal) a fehér háttérben felmegy a magasba, hogy onnan az üst vízében tükröződve (zöld vonal) folytatódjon a termálvíz 2000 méteres mélységébe. Innen nézve most, itt a föld (a zöld) szintjén igaznak tűnik az, hogy én, vagyis te, - tehát a haza - a magasban vagyunk.

Galántai György: “Hűség”
(Melléklet a Rágalomkristályok, Trikolor c. permutációhoz)

Néhány kapcsolódó “telematikus jelentés-terület”:

Galántai György | Hűség 2004 | Nemzeti létra 1993-2003 | Trikolor bélyeg 1976

Erdély Miklós: Rágalomkristályok, megvalósítva és lebontva

Bújtatott zöld | Trikolor | Apokrif előadás | Ásványgyapot | Aranyfasisztáim

2005 | trikolor | pentagram | parallel valóságok | artpool | kereső