"Dimenzionista" művészet:
Tamkó Sirató Károly
költészeti törekvései
a két világháború között

Bevezető | Posztmodern szituáció | Pályakép - a glogoista művész
Pályakép - út a Dimenzionista kiáltványhoz

A XX. század első évtizedei a nagy művészeti forrongások jegyében teltek el. Az "izmusok" megjelenésének hátterében a művészi önkifejezés megújításának igénye mellett alapvetően a társadalmi változások iránti akarat volt jelen, az a — sok tekintetben — romantikus elképzelés, hogy a XX. század majd elhozza a társadalmi igazságosságot.

A szociális és jogi egyenlőség, a társadalmi igazságosság megteremtésének kísérlete jellemezte a századelő tömegmozgalmait, a felvilágosodás eszméinek, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavának a továbbélése természetes volt a kor művészeinek, íróinak gondolkodásában. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy minden magára adó humanista értelmiségi baloldali volt, magát demokratának vallotta, és a szociális kérdések iránt fogékonynak. A modernitás korát éljük a századelőn: túl vagyunk a szecesszió bensőséges, polgári miliőjén, a század kezdete új perspektívákat ad, a technika fejlődése azt az érzetet kelti az alkotókban és a mindennapi emberben egyaránt, hogy egy új, boldogabb jövő valósítható meg.

Az olasz és orosz futurista művészek, a német expresszionista alkotók művészeti kiáltványaikban társadalmi programokat hirdetnek, az "új típusú" emberhez vagy a "technika csodáihoz" írt ódáik a fejlődés lehetőségét jelenítik meg. A kor, a századelő kulcsszava a fejlődés: az új művészet igényével fellépő fiatal alkotók számára természetes lesz a következtetés, hogy a társadalmi fejlődés együtt jár a művészetek fejlődésével is. "Mindent ki kell dobni, ami régi, ami elavult", hirdetik a futurista kiáltványok szerzői, és ezek a szavak a számukra azt jelentik, hogy valami új, valami magasabb rendű művészetre van szükség.

A századelő avantgárdja pillanatok alatt lesz igen sokszínű, a változások iránti igény több művészeti áramlatban másképp és másképp nyilvánul meg. A fejlődés iránti kezdeti és naiv lelkesedés látványosan hagy alább az első világháború kitörésével, a pozitív világképet felváltja a csalódás és a düh: megjelenik a dadaizmus, Tristan Tzara, Duchamp vagy Kurt Schwitters műveiben már semmiféle társadalmi illúzió nincsen, sőt, pillanatok alatt eltűnik a művészet "fejlődésének" pozitivista elképzelése is. A futurista és/vagy expresszionista lendület alábbhagy. A művészet önmaga felé fordul, nem feltétlenül a társadalmi változásban, inkább a műalkotás szerves egységében akar kiteljesedni. Csak utalásszerű példa: Kassák Lajos "aktivizmusa" után nála is a konstruktivizmus egysége és tisztasága jelenik meg. A futurista lázadás és a dadaista "káosz" után jön Malevics szuprematista fekete négyzete, illetve Theo van Doesburg és Mondrian úgynevezett "konkrét" művészete. Mind-mind olyan példa, amelyik azt mutatja, hogy az avantgárd kezdeti harsánysága, extrovertált jellege megváltozik, a lázadást egy új gondolkodás, egy önreflexív magatartás váltja fel.

Az első világháború utáni avantgárd legfőbb hozadéka ez: gondolkodás a műalkotásról, a műalkotás belső törvényeinek feltárása. Tulajdonképpen ez lesz a XX. század első fele avantgárd mozgalmainak a harmadik szakasza és változata: a társadalmi elkötelezettségű és fejlődéskoncepcióval gazdag avantgárdot, illetve az azt követő önromboló, "kaotikus" avantgárdot felváltja a megformálás mikéntjére koncentráló avantgárd — az a törekvés, amit összefoglaló jelleggel "jel-típusú" avantgárdnak hívhatunk. Az első világháború utáni korszak változatlanul sokszínű: 1920-ban Gabo és Pevsner megjelenteti a Realizmus kiáltványát, Rodcsenko pedig a Produktivizmus kiáltványát, 1924-ben alakul meg a Négy kékek csoportja, 1925-ben pedig Breton nyilvánosságra hozza az Első szürrealista kiáltványt. Ezt követi a Második szürrealista kiáltvány 1928-ban, aztán megalakul a párizsi Abstraction-Création csoport; 1936-ban pedig megjelenik a Tamkó Sirató Károly által megálmodott Dimenzionista manifesztum. A Manifesztum a megjelenésének pillanatában a kor vezető művészeit, napjainkra klasszikussá lett alkotókat tud maga mögé állítani: Picabia, Calder, Duchamp, Kandinszkij, Moholy-Nagy László többek között azok a művészek, akik fontosnak érzik nevüket adni a Tamkó Sirató által életre hívott kiáltványhoz.

Kétségtelen, hogy a dimenzionizmus nem lett klasszikus mozgalom, kritikusai azt állítják, hogy nem volt más, mint a művészet világába nagy csinnadrattával bevonuló ezoterikus irányzat. Viszonylag gyors háttérbe szorulásában más tényezők is közrejátszottak. A dimenzionista elveket megfogalmazó Tamkó Sirató alkotói pályája a költő betegsége miatt korán félbeszakadt, hirtelen kettétört. Így történt, hogy a dimenzionizmus már a kezdetek kezdetén, tudatosításának első szakaszában elvesztette vezető egyéniségét, szellemi koordinátorát. Bár a dimenzionista elveket az avantgárd műhelyéből kikerült fontosabb alkotások szinte öntörvényszerűen igazolták, a dimenzionizmus Tamkó Siratóban nem csak elméleti támaszát vesztette el. Végül is Tamkó Sirató lett igazán vesztes. Súlyos betegséggel küzdve, elszigeteltségében töredékes maradt életpályája, befejezetlen dimenzionista műve. Talán ezért van, hogy a jogos érdemeit elhallgató művészettörténészek és esztéták mindmáig inkább műfordítói és gyermekköltészeti munkásságát tartják számon; e műfajok ápolójaként rögződött neve a magyar művészeti köztudatban is.

Ugyanakkor tény, hogy a dimenzionista alapelvek — természetesen Tamkó Sirató Károlytól függetlenül — a legkülönbözőbb művészeti irányzatokban, sőt, számelméleti, informatikai, számítástechnikai újításokban jelentek meg. A XX. század második felében sorra születnek azok az elméletek, amelyik a műalkotás zártságát, egyediségét oldani kívánják. A "nyitott mű"-elve, amelyet többek között az olasz Umberto Eco is megfogalmaz, tulajdonképpen már a tamkói életműben is megjelenik. Az a tény pedig, hogy a XXI. század elején már interaktív műalkotások jelennek meg, hogy maga az internet, mint lehetséges kommunikációs és művészi forma gyakorlati lehetőséget ad akár az irodalom terén is a mű sokirányú, az olvasó általi továbbfejlesztésére, mutatja a tamkói dimenzinizmus értékeit.

Bevezető | Posztmodern szituáció | Pályakép - a glogoista művész
Pályakép - út a Dimenzionista kiáltványhoz