AL 2, 1983. február, - 20. o.

 

AZ ÚJ HEGEL “Az új Hegel én lehetnék, az új Hegel nem vagyok, nem hiányzik ész, tehetség, csak a világállapot. Sajog a Létben a Kellés, s Tagadásnak nincs helye e Levésben, ahol elvész a folyamat lényege. Ha az Általános így tett, én, az Egyes hogy tegyek? Mindkettőnkön úgy segítek, hogyha Különös leszek. Ne búsulj te Világszellem, egyesülsz még énvelem, ám – hogy önmagára leljen tárgyiasult szellemem: ma a Hegel-helyettesség nem adekvát állapot, hát miniszter-helyettesként igenlem az államot, Szubjektum az Objektummal, vele összeolvadok ne tükrözd ezt vissza gúnnyal, mert az Állam – én vagyok!” (1958)

És ha már a minisztereknél tartunk, elolvasom egy rövid novellámat, aminek az a címe, hogy
Legyet fogtam a miniszternél. Hozzá kell tennem, hogy ez egy költői… hogy is mondjam … transzpozíciót jelenít meg ez a novella, de sajnos tényei egytől egyig igazak. Tényleg fogtam legyet miniszternél, és ez a része a novellának szó szerint igaz. Erre mindig büszke is leszek.