Tóth Gábor - Bak Imre [hang] - Kováts Albert
Marcel Duchamp számomra nem dadaista, hanem az első konceptualista művész.
Lawrence Weiner 1979-ben azt írja híres téziseiben:
1. A művész a munkát kivitelezheti.
2. A munka elkészíttethető – értsd: mások által.
3. A munkát nem szükséges elkészíteni – azaz elegendő a művészi idea megléte.
Mind a három állapot azonos értékű, és a művész szándékával összhangban van – teszi hozzá.
Marcel Duchamp álláspontja az volt, hogy a művészeti gondolatot mások által elkészített és eredetileg más célra szánt tárgy is hordozhatja. Ez a felismerés számol azzal, hogy a művészet ősidők óta mágikus és rituális tevékenység. A mágikus és konceptuális mozzanatok azonban nem ellentétesek.
Sol LeWitt koncept művészetet leíró programjának első pontja így hangzik:
„A koncept művész inkább misztikus, mint racionalista.”
A koncepciónak, a művészeti ideának mágikus, rituális, misztikus anyagokkal való telítettsége és a másik oldalon a misztikának a személyes művészi szándékkal való hitelesítése különbözteti meg számomra Duchamp művészetét a Duchamp-követők hatalmas táborának tevékenységétől, amelyekben a koncepció silány geggé fonnyad és ahol a misztika csak bágyadt köd, amely el akarja fedni a tehetségtelenséget és a szellemi tunyaságot – tisztelet a mindenkori kivételeknek.
Le a sznobizmussal, éljen Marcel Duchamp!
következő előadó: Tóth Gábor