Erdély Miklós

Művészkijárat

A Budapesti Nemzetközi Szemiológiai Kongresszus szervezőitől megbízást kaptunk, hogy rendezzünk egy, a kongresszussal kapcsolatos bemutatót. Bár később a rendező bizottság ettől művészetpolitikai okokból eltekintett, mi a kiállítást mégis megtartottuk az INDIGÓ csoport kiállítási sorozatának keretében. A bemutató elgondolása a fentiek miatt a jel-jelentés ideája köré szerveződött, és azt a meggyőződésünket tükrözte, hogy létezik egy totális jelentésszint, ami az emberi lét abszolútuma és az őt környező világ viszonyában megragadható. Ez az a jelentés, amit a fehér szimbolizál, és ennek fénytörése a fogalmi szint.

A fehér szín anyagi képviselőjének a tejet választottuk, ami mintegy táplálja gondolkodásunkat, a teljesség a „rész szerint valót”. A szavak és fogalmak ebben a szimbolikában nem „mint alvadt vérrögök”, hanem mint 200 liter aludttej jelent meg, a felületére vetített szivárvánnyal.

Az eseménysor, amit az aludttej köré szerveztünk, aktualizálja az elidegenedett teljes jelentést, ami talán az eszmélet szinonimája lehet. Az aludttej felületére vetődő szivárványt először három indigó papírral letakartuk, majd az aludttej teljes felületét cipőápoló lilásfekete sprayvel lefújtuk. Egy üveglapra erősített felszúrt friss tejeszacskóból szivárgó cérnavékony tejcsík szánalmas utánpótlást biztosított és az aludttej alól kihúzott több kilóméternyi valódi cérnával érezhető kapcsolatot tartott.

Egy iratszekrény fiókjaiból nehézkesen szénából és tejből kiszűrt varrótűket a közönségnek szétosztottuk azzal a meghagyással, hogy az aludttejtől lucskos cérnaszálat sorban fűzzék bele, hogy a kommunikáció nyomorúságát és az egymásrautaltságot egyaránt megjelenítsük.

Majd erre az egyetlen cérnaszálra fölfűzött társaságot arra biztattuk, hogy egy elkerített teremrészben, a homokkal töltött tejeszacskókat varrja be.

A szerencsétlen körülményeket hangsúlyozandó, csak az égretekintést engedő börtönablak takarást szereltünk a helység ablakára, jelezve ezzel, hogy a legelesettebb állapotban alakulhat ki a tiszta jelentés védelmének közösségi igénye.

A kis homokzsákokból a szivárvány elé egy jelképes barrikádot emeltünk, miután az indigó takarást eltávolítottuk róla.

Erdély Miklós

Forrás: Indigó katalógus, 28-29 o. Magyar Iparművészeti Főiskola, Typo-grafikai tanszék, 1981, szerk.: Erdély Dániel (terv.) és Nemesi Tivadar

1979. június 30. Az INDIGÓ évadzáró kiállítása "Művészkijárat" címmel - MOM Szakasits Árpád Művelődési Központ, Budapest,

Lásd még: Hűség

a képeket az Erdély Miklós Alapitvány szíves engedélyével közöljük

[1994] [Erdély Miklós] [Artpool] [kereső]