C/1. A világ saját álmod, melyben nincs lehetetlen.

C/2. A világ isten álma, melyben nincs lehetetlen.

C/2.1. A valóság törvényekkel meghatározott világa csalóka összefüggés-látszat csupán.

C/3. A fejlődés bizonyos idő eltelte után azt eredményezi, hogy az idő folyása fokozatosan lelassul, míg végül statikus jellegűvé válik. A létezők tartalmazzák összes előzményeiket önmagukban.

C/3.1. Ilyen körülmények között fölösleges az időben utazni, mert minden múlt egyszerre jelen van, de a létező szabad akaratának kiszolgáltatva, így tetszőlegesen módosítani képes.

C/3.2. A fokozatosan lassuló idő módot ad a létezőnek, hogy saját múltját bekebelezze előzményeivel együtt, de az nem jelent lineáris mozgást, hanem magasabb dimenziójú kiterjedést, mint jelenvalója.

C/4. Mint B/4. és B/4.1., de minden idő-utazásnak eleve helye van.

C/4.1. Így csak átfogalmazódik az ellentmondás, fogalmazásban oldódik föl.

C/5. Mint B/6., de egyenértékű világok egymás létébe való beavatkozás képességével felruházottnak feltételezve.

C/5.1. Az egyenértékű világok egymásba való beavatkozása által újabb egyenértékű világok válnak le.

C/5.11. Végtelen számú egyenértékű világ összessége minden létezés, mely éppen ezáltal egyenértékű és sérthetetlen, mert a végtelenből, beavatkozás által bármit és bármennyit különrendelünk, az végtelen marad.

C/6. A görbült, önmagába visszatérő időt feltételezve, a beavatkozás által a már sokszor lefutott másképp gördül le.

C/6.1. Az idő-görbület megváltozik.

C/6.11. Az idő-sérülés következtében a görbület nem talál önmagába vissza, s így más periódus-görbe keletkezik.

C/6.12. Különben, mint C/5.

C/7. A feltétel állandóan megvalósul, ill. az általunk tapasztalt valóság a feltétel folyamatos megvalósulásaként fogható fel.

C/7.1. Valamikor majd a létezőknek úgy fog tűnni, hogy az előzményeitől megfosztott lét magasabb rendű. Ezért sorozatosan igyekszenek kioltani saját okszerű megszületésük feltételeit. (Mit.: következmények törvényének megszüntetése.)

C/7.11. Ezt csak a múltjukba való valamiféle meghatározott beszövődéssel képesek végrehajtani. (Mit.: kharma.)

C/7.12. Sorozatos inkarnációval, mintegy apránként módosítva az ok-okozati láncot, míg az utolsó megszületés (melynek létüket köszönhetik) elkerülhetővé válik. (Mit.: reinkarnáció tana.) Így ok-okozati előzmény nélküli lények valamiféle más minőségű léte jut érvényre. Talán már következmények nélkül. (Mit.: Nirvána, Mennyek országa, stb.)

C/7.2. Minden születés kudarcnak tekinthető, mikoris sikertelennek bizonyul a jövő általános támadása saját előzményei ellen.

C/7.21. Mint C/7.1.

C/7.22. Az entrópia, mint jelenség és törvény tekinthető úgy, mint a jövő visszafelé irányuló pusztító módszere, mely minden élet és evolúció ellen irányul.

C/7.221. Az időt voltaképpen az ember számára az entrópia rajzolja ki és értelmezi. Irreverzibilitása folytán egyetlen analogonja az "idő folyásának".

C/7.222. Az élet és evolúció ennek fordítottja: ún. negatív-entrópia (Schrödinger, Teilhard de Chardin), s mint ilyen, az entrópiából levezethetetlen.

C/7.223. Az evolúció és élet tekinthető úgy, mint fordított, ellenkező irányba folyó idő.

C/7.224. Így a tapasztalati valóság úgy jelenik meg, mint a kétirányú időfolyam (entrópia, kontra evolúció) egymásba csapódása.

C/7.225. Mely fölfogásban lényegtelen, mely irányba rendeljük a jövőt, ill. a múltat.

C/7.226. Nyilvánvaló, hogy az entrópia irányából nem várható visszajelzés, mert annak a végén a semmi áll.

C/8. További fel nem ismert lehetőségek szerint.

C/9.-N. Más agyvelővel felismerhető lehetőségek szerint.

C/10.-N. Valami nem elképzelhetővel elképzelhető lehetőségek szerint