Megjelent a Magyar Műhely 67-es számában, újraközölve: AL 6, 1983, 42. o.

english

Erdély Miklós: IDŐ-MŐBIUSZ

1. Ami lesz és visszahatni képes, az van.

2. Ami önmagára visszahat, az önmagát okként határozza meg.

3. Csak az képes magát alakítani, aki visszafordul és magára okként hat.

4. Aki magára okként hat, az már olyan, amilyenné magát alakítani kívánja.

5. Azonban mégsem lehetett volna olyan amilyen, ha nem alakította volna olyanná amilyen, jóllehet azzal a magával alakította magát olyanná amilyen, amilyenné alakult.

6. A fejlettebb visszanyúl, hogy fejlettebb legyen.

7. Így önmagát (oda-vissza) kölcsönösen meghatározza.

8. Ekként a szabadság kétszeres meghatározottság az időben.

9. Ha annak tudatában élsz, hogy minden pillanatodhoz vissza (meg)térhetsz, saját megváltásodtól vagy bekerített.

10. Az ember tehát alávetett valakinek, aki legjobban ismeri: önmagának.

11. Tarts önmagadtól.

12. Kész van, ami készül.