| Boros Géza KÖZTÉRI MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON I - II. Az alábbiakban két szoborállítás történetét adjuk közre. Mindkét kompozícióba egy utcai lámpaoszlop volt beépítve, mindkét művet 1986-ban avatták, és ma már egyik sem található az eredeti helyén. A Kun Béla-emlékállítás a pártállam utolsó nagyszabású köztéri erőfeszítése, míg Galántai György akciója az első megvalósult, nem hivatalos köztéri szoborállítás volt a kádári Magyarországon. Galántai művének sorsa a "tiltott" és "tűrt" művészet határán létrehozott marginális alkotás kálváriája, Varga Imre emlékművének históriája a hatalom legbelső köreibe vezet. A két alkotó helyzetét, művészi felfogását egy világ választja el egymástól, a probléma -a köztér szimbolikus használatának társadalmi meghatározottsága -és részben a mellékszereplők azonban ugyanazok. Dokumentum-összeállításunk a közösségi művészet hétköznapjaiba enged bepillantást, a történeti tanulságon túl rávilágítva a köztéri műalkotás bizonytalan státusára is.
A szocializmus bürokratikus rendszerében külön rendszabályok és hivatalok őrködtek a képzőművészeti alkotások köztérre kerülése felett. Az engedélyezési rendszer nemcsak politikai szűrőt, hanem a művészi szabadság korlátozását is jelentette. A fennálló rendszer "kipróbálására", a nyilvánosság kereteinek tágítására tett kísérletet Galántai György képzőművész, amikor 1985. július 12-én a Budapest, Kavics utca 3. szám alatti műterme előtt engedély nélkül felállította Tűzszobor című alkotását. A példa nélküli akció egy évekig tartó - a rendszerváltáson átívelő - bürokratikus huzavonát indított el. Ennek során a művészeti szabálysértést [1] elkövető művész a szobor fennmaradása érdekében igyekezett az intézkedő tanácsi hatóság felé együttműködési készséget tanúsítani. Az ügyben megnyilvánuló művészeti hivatalok (szövetség, lektorátus, alap) a művész mellett léptek fel, megértően, sőt támogatóan, [2] a hatóság azonban hajthatatlannak bizonyult. Galántai
(konceptualista művészhez illően) tulajdonképpen
egy folyamatművet, "hivatali
performanszt" valósított meg, amelynek tárgya
már nem is a konkrét köztéri alkotás
-ahogy az iratokban nevezik: az oszlopszerű műtárgy
-elhelyezése és fennmaradása, hanem magának
a bürokráciának működése.
1985. augusztus 14-én -feltehetően lakossági bejelentésre -egy rendőr helyszíni szemlét tartott Galántai műterme előtt, és a "közterület engedély nélküli használata (műalkotás kihelyezése)" miatt 300 Ft szabálysértési bírságot szabott ki. A művész a bírságot csekken befizette. A mű fennmaradása érdekében elhatározta, hogy "építőanyag tárolása céljából" bérelni fogja a szobor helyét, hogy ezzel kikerülje a művészeti engedélyeztetés reménytelennek tűnő procedúráját. Miután kiderült, hogy "építőanyagként" nem fog menni a dolog, módosította a taktikáját.
A
II. ker. Tanács VB. Műszaki Osztályának Tárgy: Közterülethasználat engedélyezése iránti kérelem Alulírott Galántai György Budapest, II. ker. Frankel Leó u. 68/b. sz. alatti lakos kérem, hogy a II. ker. Kavics u. 3. előtt elhelyezésre és fotódokumentálásra váró műtárgy tárolás céljából 1 m x 1 m = 1 m2 közterület használatát ideiglenes jelleggel engedélyezni szíveskedjék 1985. szeptember hó 5. napjától 1986. február hó 5. napjáig. Kérelemhez mellékelem: 1./ 50 Ft értékű
illetékbélyeget, Galántai
György
Budapest, 1985. szeptember 5. Rutkai
Ferenc
II.
kerület Tanácsának Végrehajtóbizottsága
Tárgyi ingatlan előtt, oszlopszerű műtárgy elhelyezésére szóló közterületfoglalási engedélye 1986. VIII. 31-én lejárt. Helyszíni szemlén megállapítottam, hogy a közterületet még foglalja. Felszólítom, hogy a közterületfoglalás hosszabbítási kérelmet haladéktalanul nyújtsa be osztályomra, ellenkező esetben, engedély nélküli közterületfoglalás miatt, szabálysértés megindítását kell kezdeményeznem. Budapest, 1986. X. 6. dr. Kiss
Béla sk.
A Tűzszobor
ünnepélyes felavatására 1986. október
10-én a Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskola
és a Hejettes Szomlyazók által a Kavics utcában
rendezett Láthatatlan
művészet című Fluxus-fesztivál estéjén,
egy happening keretében került sor: a résztvevők
- a környékbeliek nem kis riadalmára - tüzet gyújtottak
benne, és közösen elénekelték a Szózatot.
[3]
II.
kerület Tanácsának Végrehajtóbizottsága
T. Ügyfelünk! Tárgyi ingatlan előtt, oszlopszerű műtárgy elhelyezésére szóló közterületfoglalási engedélye 1987. febr. 28-án lejárt. Helyszíni szemlén megállapítottam, hogy a közterületet még foglalja. Felszólítom, hogy a közterületfoglalás hosszabbítási kérelmet haladéktalanul nyújtsa be osztályomra, ellenkező esetben engedélynélküli közterületfoglalás miatt szabálysértés megindítását fogom kezdeményezni. Budapest, 1987. 04. 13. Kapeller
Mária
Fővárosi
Tanács Műv. Főosztály Tisztelt Téri e.t.! Telefonbeszélgetésünkre, ill. munkatársának megkeresésére hivatkozva kérem, szíveskedjen segítséget nyújtani nekem az alábbi témában. 1985-ben a dunaújvárosi symposionon készült egy súlyosabb vasszobrom, amit jobb híján a II. ker. Kavics u. 3. sz. alatti műtermem előtt helyeztem el az utcán (az utcának ez a része rövid zsákutca, így a járda szélén a forgalmat semmiképpen nem zavarja). A közterületfoglalásra a M. K. I. Szövetsége szíves ajánlása után ideiglenes jelleggel engedélyt kaptam fél évre. Mivel azóta nem sikerült e szobrom elhelyezését megoldanom, félévenként kértem az engedély hosszabbítását. A II. ker. Tanács Ép. Osztálya megadta az engedélyt, azonban 1987 őszétől egy éves szolgálati útra megyek az N. SZ. K-ba és nem lesz módom ez ügyben lépéseket tenni. [4] Kérem, szíveskedjen a fennálló rendelkezések értelmében közbenjárni abban, hogy meghatározatlan ideig szóló engedélyt kapjak a térítési díj ellenében szobrom Kavics utcai elhelyezésére. Feltehetően idővel megoldódik máshol való elhelyezése. Budapest, 1987. jún. 10. Köszönettel: Melléklet:
1
db fotó + műleírás Ideiglenesen egy kör alakú talapzaton áll. Az oszloprész piros színre festett (a tűz "színe" vagy a munkásmozgalom vöröse). A felső bezáródó gömb a földgömb, vagy a világ végtelenségét jelképezi, ezért számunkra csak vágy a teljességre, ezért van félgömb formában elkészítve. Azért rozsdás, mert örök problémáról van szó. A félgömb közepén egy tartályt helyeztem el a tűz számára. Bizonyos alkalmakkor a szobor fáklyaként az emlékezés szobra lehet. A tűz egyben a világosság vagy a megvilágosodást is jelképezheti Bp., 87. 06. 10. Galántai György
Tartalmi kivonat a Képző- és Iparművészeti Lektorátus 1987. augusztus 7-én tartott helyszíni zsűrijének a jegyzőkönyvéből: Beke László (művészettörténész): Nem hivalkodó, játékos hatást keltő műtárgy. Az elhelyezés megfelelő. Javasoljuk a végleges elhelyezés engedélyezését. Baranyai András (képzőművész): Egyetért Beke Lászlóval. Bakonyvári Ágnes (Fővárosi Tanács): Az adott helyzetet tudomásul vesszük. Az elhelyezést engedélyezzük az elhangzottak és a szakértői állásfoglalás alapján. Szöllőssy
Ágnes (Budapest Galéria): A végleges elhelyezést
tudomásul vesszük, de a Lektorátustól a szokásos
elhelyezési engedélyt kérjük.
Galántai György kéréssel fordult a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályához, melynek megoldásához kérjük az Ön segítségét. Tűzszobrok című alkotását II. kerület Kavics u. 3. sz. alatti műterme elé, a járda szélére állította. A kerületi Tanács a Képző- és Iparművészek Szövetsége ajánlására a helyfoglalást ideiglenes jelleggel engedélyezte, melyet félévenként meg kell újítani. 1987 őszétől Galántai György hosszabb külföldi szolgálati útra megy. Ezért kezdeményezte, hogy szobra számára meghatározatlan ideig szóló helyfoglalási engedélyt kapjon. Kérem szíves intézkedését, hogy Galántai György alkotását köztéri szoborrá nyilvánítsák. A Művelődésügyi Főosztály tiszteletdíjat nem szán ezért, melyre az alkotó -jelzése szerint -nem is tart igényt. Segítségét köszönöm. Budapest, 1987. június 17. Elvtársi
üdvözlettel:
Budapest
Főváros II. ker. Tanács VB.
Galántai György
szobrászművész -a Magyar Népköztársaság
Művészeti Alapjának tagja -érdekében
és képviseletében, a 43/1983 (XII. 20) MT sz. rendeletben
foglalt jogkörünkben fordulunk Önökhöz és
kérem szíves együttműködésüket.
Indoklás: A Képző-
és Iparművészeti Lektorátus 1987. aug. 24-én
kelt Eng/99/87. sz. Elhelyezési Engedélye a következőket
tartalmazza. "Budapest Főváros Tanács Művelődésügyi
Főosztály igényére -szakértői
engedély alapján -a Képző- és Iparművészeti
Lektorátus tudomásul veszi, hogy Galántai György
"Tűzszobor" c. alkotása a Bp. II. ker. Kavics u.
3. sz. alatt felállításra került. A művész
tiszteletdíjra nem tart igényt. Az üzemeltető
a műalkotást köteles állóeszköznyilvántartásba
venni, annak állagmegőrzéséről és
jó karbantartásáért saját pénzeszközei
terhére felelősséget vállalni." Említett
műalkotás tehát már nem képezi Galántai
György tulajdonát, így az eltávolítására
őt kötelezni Önök nem jogosultak. Kérem a
fentiek szíves tudomásulvételét. Budapest, 1988. febr. 17. Tisztelettel:
Tárgy: Bp. II. ker. Kavics u. 3. sz. előtti közterülethasználat ügye A Magyar Népköztársaság
Művészeti Alapja (V. ker. Báthori u. 10.) Galántai
György képviseletében a II. ker. Tanács VB Műszaki
Osztálya I. 3091/2/87. sz. 1988. jan. 13-án kelt határozata
ellen fellebbezést nyújtott be. Indoklás: A II. ker. Tanács Műszaki Osztálya I.3091/2/87. sz. határozatával -végrehajtási pénzbírság kilátásba helyezése mellett -kötelezte Galántai György budapesti (II., Frankel Leó u. 68/b.) lakost, hogy a II. ker. Kavics u. 3. sz. ingatlan előtt elhelyezett oszlopszerű műtárgyat 30 napon belül távolítsa el. A fellebbezés elbírálása során megállapítottam, hogy az első fokú határozat megalapozott. A tárgyi közterületen egy "oszlopszerű műtárgy" elhelyezésére kért és kapott engedély több ízben lejárt; engedélyes több ízben kért határidőhosszabbítást; legutóbb az 1987. dec. 31-ig terjedő időszakra. Az iratok tanúsága szerint ezt követően sem Galántai György, sem más nem kérte a közterülethasználati engedély érvényének meghosszabbítását, így a közterülethasználati engedély érvényét vesztette. A Budapest Főváros Tanácsa 2/1984. sz. rendelete R 11. § (4) bek. szerint: ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot -minden kártérítési igény nélkül -helyreállítani. Ilyen tényállás mellett -a fentiek alapján -az engedélyest az "oszlopszerű műtárgy" elbontására kötelező első fokú határozat törvényes. Fellebbező képviselőjének azt az észrevételét -miszerint a műalkotás már nem képezi Galántai György tulajdonát és ezért őt nem lehet kötelezni az eltávolításra -nem lehet figyelembe venni, ugyanis a fenti rendelet R 2. §. (2) f./ pontja alapján a közterülethasználathoz engedély szükséges, és a rendelet R 11. §. (4) szerint a közterülethasználati engedély kérőt (Galántai Györgyöt) kell kötelezni a közterület eredeti állapotának helyreállítására, az "oszlopszerű műtárgy" eltávolítására. Fentieken túl megállapítottam, hogy a tárgyi ügyben kiadott határozatok nem voltak szabályszerűek, hiszen az iratok között még olyan fotó, illetve egyéb műszaki dokumentáció sincs, amiből legalább az megállapítható lenne, hogy az "oszlopszerű műtárgy"-nak nevezett közterületi létesítmény a környezetbe beleillik, illetve a városképi követelményeknek megfelel és az elhelyezése a vonatkozó rendeleteknek eleget tesz. Természetesen a műalkotás ("oszlopszerű műtárgy") közterületen való elhelyezését - akár más helyen - lehet kérelmezni az első fokú hatóságtól annak, aki a közterületet használni kívánja. Budapest, 1988. április 19. Dr. Büki
Imréné s. k.
KÖZTÉRI SZOBOR = ALKOTÁS VÉGLEGES TÁROLÁSA KÖZTERÜLETEN Képző-
és Iparművészeti Lektorátus Budapest
Főváros II. ker. Tanácsa VB Galántai György szobrászművész oszlopszerű műtárgyának a Budapest II., Kavics u. 3. sz. alatti ingatlan előtt történő elhelyezése tárgyában folyamatban lévő ügyben az alábbiak szíves tudomásukra hozása mellett kérjük Önöket, hogy Galántai György alkotása végleges tárolására a Közterülethasználatbavételi Engedélyt megadni szíveskedjenek. A 83/1982. (XII. 29.) MT sz. rendelet -a képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozásáról -6. § (1) b. pontja a következőképpen rendelkezik: "A Képző- és Iparművészeti Lektorátus kijelöli közterületen a közönség számára nyitva álló helyen, valamint a középületen állandó jelleggel rögzítésre kerülő képző- és iparművészeti alkotás szerzőjét, elbírálja az alkotást és véleményt nyilvánít a szerzői díj mértékéről, engedélyezi az alkotás elhelyezését." Tekintettel arra a tényre, hogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus az elhelyezéshez hozzájárult, ugyanakkor az Önök által I. 3091 szám alatt kiadott Ideiglenes Elhelyezési Engedélyben foglaltak - miszerint: a közterülethasználat városképi, városrendezési, közlekedésrendészeti, forgalombiztonsági és egyéb szempontból megadható - mind a mai napig fennállnak, kérjük Önöket a szóban forgó engedély Galántai György részére történő megadására. Budapest, 1988. július 28. Keszthelyi
Ferencné
Hivatkozásul Kroóné Dr. Tóth Annamáriával (MN Művészeti Alapja) történt telefonbeszélgetésére, kérem, hogy a Tűzszobor c. oszlopszerű műalkotásom számára, ideiglenes jelleggel, a Budapest II. Kavics u. 3. sz. alatti műtermem előtti járdán 0,8 x 0,8 m, vagyis 0,64 m2 közterület használatát, 18 hónapra, 1990. dec. 31-ig engedélyezni szíveskedjen. 1988. nov. 1-e óta a Művelődési Minisztérium jóváhagyásával 2 évre külföldi ösztöndíjas úton tartózkodom, s ezért hivatalos ügyeim elintézéséről közvetítőkön keresztül vagyok kénytelen gondoskodni, így minden sajnos nehézkes és késedelmet szenved -ezért kérem 18 hónapra az engedélyüket. Budapest, 1989. jún. 19. Galántai
György
Tárgy: Bp. Kavics u. 3. sz. hiánypótlásra felszólítás Tisztelt Ügyfelünk!
Budapest, 1989. július 05. Szabó
Endre sk.
Csatoltan megküldöm
a kért helyszínrajzi vázlatot és a műalkotásról
készült fotó másolatát, amiből
kiderül az ún. "oszlopszerű műtárgy"
mérete, alakja és csomagolásának módja.
Kérem az 1989. jún. 19.-i beadványban foglaltak engedélyezését.
Galántai
György (Munkácsy-díjas képzőművész)
Elnézését
kell kérnem a késedelmes jelentkezésért. Budapest, 1990. 08. 10. Megértésüket
köszönöm.
Kérem szíves tájékoztatását, hogy a II. Kavics u. 1. sz. előtti szobor mikor kerül a végleges helyére, mivel közterületfoglalási engedélye 1990. június 30-án lejárt. Budapest, 1990. augusztus 6. Tisztelettel:
A helyhatósági választásokat követően több felszólítás nem érkezett. Úgy tűnt, a szobrot végre békén hagyják. Mígnem az Esti Hírlap című politikai napilap 1991. február 2-i számában fotó jelent meg a műről az alábbi képaláírással: "Lábnyomok a levegőben, pontosabban a kandeláberen. Az alkotás Budán, a II. kerületi Kavics utcában látható. Azt nem lehet tudni, ki készítette az égbe tartó cipőtalpakat. Művész vagy suszter?! Esetleg: egy művészi hajlamú suszter?" Válaszul Galántai száz példányban mail-art képeslapot készített az újságcikkből a következő üzenettel:
Belefáradva az 1985 óta tartó küzdelembe és a szobrot övező értetlenségbe, 1993 júliusában Galántai a műtárgyat elbontotta, és kapolcsi házának a kertjébe helyezte át. Galántai György művei megtalálhatók többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Kortárs Művészeti Múzeumban, a Pécsi Modern Magyar Képtárban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Paksi Képtárban, a dunaújvárosi szoborparkban, amerikai és német múzeumokban és magángyűjteményekben. Budapesten egyetlen köztéri alkotása sem áll. [8] Kavics utcai műterme
még megvan, de inkább csak a régi munkák raktározására
használja. A szobrászattal lényegében felhagyott,
minden idejét az Artpool Archívumnak és a világhálónak
szenteli. "Ez egy szabad
tér, ahol otthon vagyok." Boros
Géza - KÖZTÉRI MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON
I - II.
|