Installation Project 98 · Installáció Projekt 98








(1) Mióta készítesz installációt?

Gyermekkorom játékait magam készitettem, most utólag azokat tekintem első installációimnak. Főleg az utak és kereszteződések érdekeltek, a felhasznált anyagok: agyag-föld és falécek.

(2) Mivel indokolod, hogy installációt készítesz, és nem valami mást?

Művészeti tanulmányaim során egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy a művészetet nem a művészetben kell keresnem. Ebben az értelemben az installálást munkamódszernek tekintem, és/vagy a művészeti stratégia műveleti eszközének, így a munkát nem kezdhetem el anélkül, hogy a célt legalább kérdésekben meg ne fogalmazzam. Az installálás eredményeként keletkező installáció a cél és a stratégia demonstrációja lesz, az elképzelés és egy világkép-konstrukció megfogalmazásának eszköze.

(3) Mit gondolsz a munká(i)dról?

Munkáimban nem törekszem a befejezettségre, igy folytathatók, egymáshoz vagy akár mások munkáihoz kapcsolhatók. Egy-egy darab egy-egy feltett kérdésre adott válasz, és csak akkor lesz jelentősége, ha megtalálja "költői értelemben vett geometriai helyét" (installálódik) egy nála nagyobb összefüggésben. Munkáim nagyon sok területen találhatók, és egyik területet sem tekintem fontosabbnak mint a másikat. Azt is mondhatnám, hogy leginkább installálással foglalkozom, ez a munkám és "munkáim" talán nincsenek.

(4) Milyen különbségeket látsz az általad ismert installációk és a saját munkád között?

A "művészet" fogalom előtti időkben, sőt utána is jódarabig egészen az "installáció" elnevezés fogalommá válásáig a művészet-jellegű tevékenységnek installálási célja és funkciója volt. Az őstársadalmak barlangrajzaitól a modernebb társadalmak politikai, vallási vagy polgári berendező, dekoráló funkciójú műtárgyfelhasználásai mind installációk, vagyis az ember mindig is installált. Elgondolkodtató, hogy ha a nyelv és írás előtti idők "nyelve" az installáció volt, akkor most e fogalom elterjedt használatának milyen fontos oka van? A XX. század első művészeti installációi a dada fogalmazásában, az elfogadott művészet ellenében gondolt események, kiállítások és kiadványok voltak. A dada rendítette meg először azt a felfogást, miszerint a művész koncepciójának egyedüli hordozója a műtárgy. A montázs-kollázs elv lerombolta a látvány-elvű gondolkodást, majd a felgyorsult technológiai fejlődés és a médium-kutatás kiterjesztette a kérdéseket minden területre. Az intermédia majd a multimediális gondolkodás kiszorította vagy elnyelte a hagyományos műfajokat, aminek következtében a művészet az élet minden területén installációként fogalmazódhat meg. Az installáció elve (minden nyitott és minden változik) lehetővé teszi, hogy ami eddig történt és ami ezután történik majd, áttekinthető és megérthető legyen. Az installáció viszonylataiban legfontosabbak azok a tartalmi kérdések, amelyeket a megfelelő kapcsolatok tesznek értelmezhetővé. A művészeti installáció minden mediális lehetőségnek helyet ad ezért kapcsolódhat mint hypermédia az egységes adatstruktúrába. Ebben a kontextusban az egyén (a művész) nem "szerző" hanem permutáló. E tapasztalatom a network-ből származik és igyekszem meghatározó módon érvényesíteni a munkámban.

(5) Mit gondolsz a hagyományos mű és az installáció viszonyáról?

A "hagyományos mű" kifejezés alatt azt a műtárgyat értem amely a pénz, a kereskedelem, a vallási-, ideológiai-, politikai hatalom céljai által befolyásolt, vagy kisajátított gyártmánnyá, vagy áruvá lett, és "művészet-ellenes" manipulációk tárgyává vált. A hagyományos művet a tulajdonos saját hatalmi érdekeinek installálására, vagyis "nem-művészeti" célra használja. Hatalma tudatában azt hangoztatja, hogy a művészet az, amit ő annak tart.

A művészek azt mondják, hogy az installáció nem kiván művészet lenni, hanem inkább a gondolkodás, a képzelet, a szellemi szabadság, a haladás, a fennmaradás, a kommunikáció eszköze és mint ilyen: információ. Az installációval kapcsolatos szóhasználatban a kritika szó nem szerepel, "a "jövő" és a "lehetőség" szinonimákká vállnak, az "idő" azonos lesz a "valószínűvel", a "jelen" pedig a lehetőségek megvalósulása lesz képek formájában."(Vilém Flusser)

(6) Mi határozza meg az installáció méreteit és anyagait?

Az elképzelés, a szándék és az érdek. Ha a művész csak látni akarja elképzelését, akkor virtuális térben, digitális képekben is megvalósulhat méret és anyag nélkül. Ha a megrendelő birtokolni akarja, akkor a szándék és az érdek a meghatározó tényezők.

(7) Tudnál-e mondani egy legkisebb és egy legnagyobb installációt?

Metaforikusan a legkisebb installáció lehet egy sejtés és a legnagyobb egy nyitott elme.

(8) Van-e olyan tárgy vagy idea, amely nem installálható?

A világon minden alkalmas lehet arra hogy installálva legyen. Pl.: "A tudomány, a művészet és a politika, ha egyszer egységes olvasási módba tömörülnek, a világból és belőlünk eddig nem sejtett dolgokat olvashatnak ki." (Vilém Flusser)

(9) Milyen szerepe van a környezetnek az installálásban?

Az installálásban a környezet k o r l á t o z ó szerepe által jöhetnek létre a m e g f e l e l ő kapcsolódási pontok, amitől a környezet nélkülözhetetlenné válik.

(10) Látsz-e valamilyen okot, ami az installáció lehetőségeit korlátozza?

Az installációban elvileg minden egyes elem "környezetként" korlátozza a többit azzal, ami saját értéke, de mivel a lehetőségek végtelenek ez a "korlátozás" a kapcsolódási pontok helye. A korlátozás tehát látszólagos, mert a "megfelelő" kapcsolatokkal növekszik a szóban lévő installáció értéke.

(11) Szívesen készítesz-e felkérésre vagy megrendelésre installációt?

A felkérés vagy megrendelés lehet kívűlről vagy belülről jövő, ha jó a megrendelő akkor jó a megrendelés és a munka is szívesen készül.

(12) Mi a véleményed az installáció megőrzéséről?

Az installáció működöképessége függvényében megőrzi önnmagát, vagyis - azáltal, hogy valakinek szellemi érdeke fűződik hozzá - megörződik. A "művészet" előtti és utáni installációk - mint másféle produktumok is - a digitális kód által termelt képek formájában, még az elképzelhetetlen, távoli jövőben is lehívhatók és jelenlevők lesznek.

(13) Megállapítható-e, egy installáció értéke és milyen módon?

Egy installáció szellemi értéke a jó kapcsolatok számával és ebből következően fennmaradás idejével mérhető. Pénzbeli értéke, ha a piac árunak akarja tekinteni, piac-függő, mint minden más áru esetében.

(14) Egy dokumentumban megőrzött installációra milyen szerzői jogok érvényesek?

Szerzői jogokkal leginkább nem a szerzők, inkább a tulajdonosok törődnek. A szerzői jog gyakorlata az alkotás szellemi értéke ellen elkövetett merénylet, mert a szerző és az általa végzett munka a természet adománya, amelynek védelmére a szerzői jog jelenleg alkalmatlan. A valamikori jövőben a szerzői jogot a "szerző" joga fogja felváltani amikor a szervezetek és/vagy az államok a "szerzőknek" olyan körülményeket biztosítanak amelyek lehetővé teszik a tökéletes önmegvalósításukat az emberiség javára. Ebben az értelemben már nem szerzőről, hanem permutálóról lesz szó.

- A "szerző"-ség a produktumra vonatkozó "kritikai"-i döntés eredménye, így a szerzői jog intézményesített kritika. " ... a "kritika" és a "kriminalitás" szó a görög "krinein"-ből és a latin "cerneré"-ből ered, amely körülbelül "törés"-t jelent, "széttörés", "betörés" értelemben. Ezt a kettős jelentést már a felvilágosodás (de különösen Kant) óta ismerjük, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy a kritikát a kritizált, a kritizáltat pedig a kritika tekintette bűnösnek. Aki egy szöveget kritikusan olvas, az a szöveg íróját bűnözőnek tekinti és bűncselekményt követ el ellene. Az egész folyamatot áthatja a kriminalisztika légköre." (Vilém Flusser)

- A permutábilis installációk esetében a cél, hogy befogadva megváltoztassák és továbbküldjék őket. Ha a "szerző" szó "permutáló"-ra cserélődik és "kritikát" felváltja a "diszkurzus", akkor a "szerzői jog" helyett talán a "csere" szót fogjuk használni.

GALÁNTAI György (H)

work/munka