Installation Project 98 · Installáció Projekt 98








(1) Mióta készítesz installációt?

1982 óta készítek különböző jellegű és méretű installációkat. 1983 és 1989 között nem készítettem installációkat.

(2) Mivel indokolod, hogy installációt készítesz, és nem valami mást?

Mással is foglalkozom, az installáció csupán egy része a tevékenységemnek. Az installáció egy az olyan eljárások közül, melyek lehetővé teszik, hogy az alkotó több térbeliséget és életszerűséget vihessen a tárgyakkal vagy a választott anyagokkal való munkájába; olyan térben vagy helyen, amely vagy meghatározó, vagy nem. Installációim olykor bizonyos helyhez (ritkán), vagy a copy-art és mail-art munkámhoz kötődnek (például a Fils du peuple 1994-ben Strasbourg-ban, vagy a De jour en jour című installáció-performansz 1993-ban Chartres-ben). A szobrászmunkáimhoz is kapcsolhatóak, amikor az egyes anyagok egyszerű összerakását meghaladva a tárgyak a térrel és egymással kapcsolatba kerülnek (ebben a pillanatban a szobrok számomra installációvá válnak, de ugyanakkor ezen tárgyak műfajának pontos megjelölésének nem tulajdonítok fontos szerepet).

(3) Mit gondolsz a munká(i)dról?

Nem gondolkozom a munkáimról, egyszerűen kigondolom őket.

(4) Milyen különbségeket látsz az általad ismert installációk és a saját munkád között?

Az egyetlen módja annak, hogy összehasonlítsam az installációimat másokéival, az, ha meghatározom a történetüket és a kontextusukat. Először is nem tartom magam "installációs" művésznek, hanem csak alkalmazom az installációt, mint bármely más médiumot. A legtöbb installációm szorosan összefügg a copy-art és mail-art tevékenységemmel. Az elmúlt két évben készített újabb szobraim olyan tárgyak irányába sodródtak, melyek meghaladják a szobrászat hagyományos koncepcióját, ezeket én "installációknak" nevezem. A copy-artban a munkáim általában könyvek, és az installációkban ezek a könyvek - a másolatok révén és számtalan képpel - kibontakoznak a térben vagy a falon (például a "Luc'h/poultrenn" 1996-ban), olykor tárgyakhoz kapcsolódnak (például a "Des copies pour 1000 ans" /Másolatok ezer évre/ 1991-ben, a "Mouvement arrêté de l'Histoire" A történelem megállított mozdulata/ 1992-ben, vagy a "Myt(h)roupeau" 1997-ben). A "De jour en jour" /Napról napra/ című installáció 1994-ben, Chartre-ban különleges eset volt: ezt nem én készítettem személyesen, hanem Cesario Rachador, a galériát vezető művész. A3-as méretű másolatok érkeztek postán nap mint nap, melyeket a falra tűzött. Ezeket a kiállítás utolsó napján egy performansz keretében megsemmesítették.

Egy másik sajátos eset volt a "Regarder l'inaudible, écouter l'invisible" /Nézni a hallhatatlant, hallgatni a láthatatlant/ című rádió-videó installáció 1983-ban, amely az akkoriban készített festményeimen alapult.

Akkoriban ezek a megoldások tűntek számomra a legjobbaknak. Azóta már nem használom őket, kivéve a L'épongistes c. műben.

Végezetül nem teszek különbséget az általam készített műalkotások műfajait vagy megoldásait illetően. Manapság legszívesebben a "dispositif" (diszpozíció) szót használom a munkáimra, ahelyett, hogy "szobroknak", "installációknak", "könyveknek", "performanszoknak"... nevezném őket. Ez sokkal nyitottabb elnevezésnek tűnik a jelenség szempontjából.

Sohasem hasonlítom a munkáimat - még az installációkat sem - más művészek munkáihoz, még akkor sem, ha valaki hasonlóságot vél felfedezni közöttük. Pillanatnyilag nem az én feladatom az, hogy ezzel foglalkozzam.

(5) Mit gondolsz a hagyományos mű és az installáció viszonyáról?

Szerintem a kérdésfeltevés nem helyes. Nem látok semmi különbséget - az anyagától eltekintve - a hagyományos művek és az installációk között. Mint művész és mint tanár bátran állíthatom, hogy már az installáció is hagyományos műfajnak tekinthető, amelyet sok művész és diák alkalmaz hosszú évek óta, különböző módon és különböző kontextusban.

(6) Mi határozza meg egy installáció méreteit és anyagait?

Műveim méretét és anyagát az alkalom, az ötlet és a folyamat határozza meg. Gyakran az installáció határozza meg a helyet, de nem fordítva, mint sok más in situ mű esetében.

(7) Tudnál-e mondani egy legkisebb és egy legnagyobb installációt?

Általánosságban egy molekula tűnik a legkisebbnek, a Föld pedig, sajnos, a legnagyobbnak. Az én munkáimat tekintve az installációim kiállítási mérete gyakran változik.

(8) Van-e olyan tárgy vagy idea, amely nem installálható?

A Föld méreteit meghaladó mű a mi időnkben nem installálható (Piero Manzoni "World pedestal"-ja /Világtalapzat/, de installáció ez? ) Auschwitz és Hiroshima sem installálhatóak.

(9) Milyen szerepe van a környezetnek az installálásban?

A környezet egyáltalán nem hat a munkáimra. De ellentmondásban sem lehet velük. Lehet, hogy az ellenkezője igaz: az installáció hat a környezetre. Leginkább a semleges helyeket kedvelem, de olykor szívesen alkotok egy meghatározott helyre (például még sohasem installáltam a "Dans le flux, le reflux" című művet strandon vagy egy sziklás tengerparton, bár szeretném).

(10) Látsz-e valamilyen okot, ami az installáció lehetőségeit korlátozza?

A rendőrség és az idő.

(11) Szívesen készítesz-e felkérésre vagy megrendelésre installációt?

Nincs ellene semmi kifogásom.

(12) Mi a véleményed az installáció megőrzéséről?

Ennek nincs értelme, sohasem tekintettem az installációimat (és még kevésbé az egyéb munkáimat) örökkévaló tárgyaknak. A műalkotások megőrzésére való törekvés tele van hiúsággal. "Fiatalabb vagyok még ennél"... De megértem, hogy egyes installációk "állandósulnak" és hosszú időn keresztül hatnak (mint Walter de Maria Lightning field /Villámló mező/ című munkája).

(13) Megállapítható-e egy installáció értéke, és milyen módon?

Erről fogalmam sincs.

(14) Egy dokumentumban megőrzött installációra milyen szerzői jogok érvényesek?

Nem látok semmilyen más lehetőséget.

(16) A te kérdése(i)d és a rá adott válasz(ok):

Semmi több... egyébként köszönöm az Artpool-nak, hogy létezik.

Jean-François ROBIC (F)

work/munka