A síkköltészet kialakulása Magyarországon
français | english

Tamkó Sirató Károly / Charles Tamko Sirato

Hogy alakult ki a síkköltészetből a dimenzionizmus elmélete Párizsban?
Kik és milyen sorrendben írták alá a Dimenzionista Manifesztumot?

A Dimenzionista Manifesztum első kiadása: Párizs, 1936.
A Dimenzionista Manifesztum második kiadása: Párizs–New York, 1937.
A Dimenzionista Manifesztum harmadik kiadása: Párizs, 1965.
Az első Dimenzionista Album, 1966.

DIMENZIONISTA MANIFESZTUM

Korunk egyik élő és előrevezető művészet-akarata a dimenzionizmus. Öntudatlan kezdetei visszanyúlnak a kubizmusba és a futurizmusba. Kifejlesztéséhez azóta a modern civilizáció csaknem minden kultúrnépe hozzájárult.

Manifesztumunkban ennek a nagy és általános művészetmozgalomnak lényege és elmélete tudatosul.

A dimenzionizmus életre hívói egyrészt a modern szellem teljesen új tér-és időkon cepciója (geometriai, matematikai, fizikai kifejlődése Bolyaitól Einsteinen át napjainkban is folyik), másrészt korunk új technikai adottságai.

A fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön – az elavult formákat és a kizajlott lényegeket a kevésbé igényes művészek zsákmányául hagyva – az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el.

El kell fogadnunk, hogy a tér és az idő nem különböző kategóriák, egymással szemben álló abszolútumok, mint ezt régebben hitték és természetesnek tartották, hanem a nemeuklideszi koncepció értelmében: összefüggő dimenziók. Ezt a felfogást ösztönösen érezve vagy tudatosan magunkévá téve egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai és válaszfalai.

Ez az új ideológia valóságos földrengést, földcsuszamlást idézett elő a művészetek régi rendszerében. – Az idetartozó művészi jelenségek összességét a „dimenzionizmus” szóval jelöljük meg. (A művészeteknek ezt a dimenzionista fejlődés-mozgását az „N+1” képlet fejezi ki, mely képlet művészeti vonatkozását a planizmusban fedeztük fel s általánosítottuk azután, hogy ezáltal korunk kaotikusnak látszó, rendszertelennek és megmagyarázhatatlannak tűnő művészet-jelenségeit a legegyszerűbb módon egyetlenegy közös törvényre vezessük vissza.)

ÚJ VILÁGÉRZÉSTŐL VEZETVE, A MŰVÉSZETEK EGY ÁLTALÁNOS ERJEDÉSBEN (A Művészetek egymásbahatolása)

MOZGÁSBA JÖTTEK

ÉS MINDEGYIK EGY ÚJABB DIMENZIÓT SZÍVOTT FEL MAGÁBA,

MINDEGYIK ÚJ KIFEJEZÉSFORMÁT TALÁLT A +1 DIMENZIÓ IRÁNYÁBAN, MEGVALÓSÍTVA A LEGSÚLYOSABB SZELLEMI KÖVETKEZMÉNYEIT ENNEK AZ ALAPVETŐ VÁLTOZÁSNAK.

A dimenzionista tendencia parancsa volt, hogy:

I. …az Irodalom kilépjen a vonalból és behatoljon a síkba:

Kalligramok. Tipogramok.        Planizmus.

(Preplanizmus)                Villanyversek.

II. … a Festészet kilépjen a síkból és behatoljon a térbe:

Festészet a térben.                Konstruktivizmus

Szürrealista tárgyak.             Térkonstrukciók.

Többanyagú kompozíciók.

III.… a Szobrászat kilépjen a zárt, mozdulatlan formákból, hogy meghódítsa a művészeti kifejezés számára a négydimenziós Minkowski-féle teret.

Mindenekelőtt az úgynevezett „telt szobrászat” felhasadt, és bevezetve önmagába a belső terek szobrászilag kialakított üregeit, majd a mozgást, így fejlődik:

Üreges szobrászat.
Nyitott szobrászat.

Mozgó szobrászat.
Mozgás-szobrászat.

S ezután fog kialakulni még egy teljesen új művészet: a Kozmikus Művészet (A Szobrászat Vaporizálása). A négydimenziós, eddig abszolút üres térnek a művészet általi meghódítása. E művészet alapja az anyag nem szilárd, hanem gáznemű állapota. Az ember ahelyett, hogy kívülről nézné a műtárgyat, maga lesz központja és alanya a műalkotásnak, mely az emberre mint öt érzékszervű alanyra összpontosított érzékszervi hatásokból áll egy zárt és teljesen uralt kozmikus térben.

Íme legrövidebben összefoglalva a dimenzionizmus lényege. Deduktív a múlt felé. Induktív a jövő felé. Élő a jelenben.

Párizs, 1936.

CHARLES SIRATO

A Dimenzionista Manifesztumot a következő művészek írták alá, illetőleg csatlakoztak hozzá:

Hans Arp, Pierre Albert-Birot, Camille Bryen, Robert Delaunay, Cesar Domela, Marcel Duchamp, Vaszilij Kandinszkij, Frederick Kann, Ervand Kotchar, Nina Negri, Mario Nissim, Francis Picabia, Enrico Prampolini, Prinner, Siri Rathsman, Charles Sirato, Sonia Delaunay-Terk, Sophie Taeuber-Arp, Ben Nicholson (London), Alexander Calder (New York), Vincent Huidobro (Santiago de Chile), Kakabadze (Tbiliszi), Kobro (Varsó), Joan Miró (Barcelona), Moholy-Nagy László (London), António Pedro (Lisszabon)




Mivel minden aláíró az egész manifesztumot szignálta, amely a maga egészében és teljességében az egyes művészek alkotóterületének határain jóval túl haladó távlatokat ölelt fel, szükségesnek mutatkozott, hogy mindenki saját álláspontját vagy saját művészi helyzetét külön-külön is precizírozza.
Ezeket az egyéni precíziókat MOZAIK címen közölte a röpirat.

Részletek a Mozaik és az első kiadás röpiratának szövegeiből

Reprint (pdf) | eredeti kézirat (montázs)

tovább >>


A Dimenzionista Manifesztum létrejöttének története

A síkköltészet kialakulása Magyarországon
Hogy alakult ki a síkköltészetből a dimenzionizmus elmélete Párizsban?
Kik és milyen sorrendben írták alá a Dimenzionista Manifesztumot?

A Dimenzionista Manifesztum első kiadása: Párizs, 1936.
A Dimenzionista Manifesztum második kiadása: Párizs–New York, 1937.
A Dimenzionista Manifesztum harmadik kiadása: Párizs, 1965.
Az első Dimenzionista Album, 1966.