Tamkó Sirató Károly / Charles Tamko Sirato

DIMENZIONISTA MANIFESZTUM

     Korunk egyik élő és előrevezető művészet-akarata a dimenzionizmus. Öntudatlan kezdetei visszanyúlnak a kubizmusba és a futurizmusba. Kifejlesztéséhez azóta a modern civilizáció csaknem minden kultúrnépe hozzájárult.
Manifesztumunkban ennek a nagy és általános művészetmozgalomnak lényege és elmélete tudatosul.
     A dimenzionizmus életre hívói egyrészt a modern szellem teljesen új tér- és időkoncepciója (geometriai, matematikai, fizikai kifejlődése Bólyaitól Einsteinen át napjainkban is folyik), másrészt korunk új technikai adottságai.
A fejlődés, ez a mindenen áttörő ösztön – az elavult formákat és a kizajlott lényegeket a kevésbé igényes művészek zsákmányául hagyva – az alkotó művészet úttörőit teljesen új területek felé indította el.
     El kell fogadnunk, hogy a tér és az idő nem különböző kategóriák, egymással szemben álló abszolútumok, mint ezt régebben hitték és természetesnek tartották, hanem a nemeuklideszi koncepció értelmében: összefüggő dimenziók. Ezt a felfogást ösztönösen érezve vagy tudatosan magunkévá téve egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai és válaszfalai.
     Ez az új ideológia valóságos földrengést, földcsuszamlást idézett elő a művészetek régi rendszerében. – Az idetartozó művészi jelenségek összességét a „dimenzionizmus” szóval jelöljük meg. (A művészeteknek ezt a dimenzionista fejlődés-mozgását az „N+1” képlet fejezi ki, mely képlet művészeti vonatkozását a planizmusban fedeztük fel s általánosítottuk azután, hogy ezáltal korunk kaotikusnak látszó, rendszertelennek és megmagyarázhatatlannak tűnő művészet-jelenségeit a legegyszerűbb módon egyetlenegy közös törvényre vezessük vissza.)

ÚJ VILÁGÉRZÉSTŐL VEZETVE, A MŰVÉSZETEK EGY ÁLTALÁNOS ERJEDÉSBEN (A Művészetek egymásbahatolása)
MOZGÁSBA JÖTTEK ÉS MINDEGYIK EGY ÚJABB DIMENZIÓT SZÍVOTT FEL MAGÁBA, MINDEGYIK ÚJ KIFEJEZÉSFORMÁT TALÁLT A +1 DIMENZIÓ IRÁNYÁBAN, MEGVALÓSÍTVA A LEGSÚLYOSABB SZELLEMI KÖVETKEZMÉNYEIT ENNEK AZ ALAPVETŐ VÁLTOZÁSNAK.

           A dimenzionista tendencia parancsa volt, hogy:

           I. ... az Irodalom kilépjen a vonalból és behatoljon a síkba:
            Kalligrammok. Tipogramok.           Planizmus.
            (Preplanizmus)                                 Villanyversek.

           II. ... a Festészet kilépjen a síkból és behatoljon a térbe:
           Festészet a térben.           Konstruktivizmus.
           Szürrealista tárgyak.        Térkonstrukciók.
                                                   Többanyagú kompozíciók.

           III. ... a Szobrászat kilépjen a zárt, mozdulatlan formákból,
           hogy meghódítsa a művészeti kifejezés számára a négydimenziós
           Minkowski-féle teret.

           Mindenekelőtt az úgynevezett „telt szobrászat” felhasadt,
           és bevezetve önmagába a belső terek szobrászilag kialakított üregeit,
           majd a mozgást, így fejlődik:
                      Üreges szobrászat.
                      Nyitott szobrászat.
                                 Mozgó szobrászat.
                                 Mozgás-szobrászat.

           S ezután fog kialakulni még egy teljesen új művészet: a Kozmikus Művészet (A Szobrászat Vaporizálása). A négydimenziós, eddig abszolút üres térnek a művészet általi meghódítása. E művészet alapja az anyag nem szilárd, hanem gáznemű állapota. Az ember ahelyett, hogy kívülről nézné a műtárgyat, maga lesz központja és alanya a műalkotásnak, mely az emberre mint öt érzékszervű alanyra összpontosított érzékszervi hatásokból áll egy zárt és teljesen uralt kozmikus térben.
           Íme legrövidebben összefoglalva a dimenzionizmus lényege. Deduktív a múlt felé. Induktív a jövő felé. Élő a jelenben.

           Párizs, 1936.

Charles Sirató

---

           A Dimenzionista Manifesztumot a következő művészek írták alá, illetőleg csatlakoztak hozzá:

Hans Arp, Pierre Albert-Birot, Camille Bryen, Robert Delaunay, Cesar Domela, Marcel Duchamp, Vaszilij Kandinszkij, Frederick Kann, Ervand Kotchar, Nina Negri, Mario Nissim, Francis Picabia, Enrico Prampolini, Prinner, Siri Rathsman, Charles Sirató, Sonia Delaunay-Terk, Sophie Taeuber-Arp, Ben Nicholson (London), Alexander Calder (New York), Vincent Huidobro (Santiago de Chile), Kakabadze (Tbiliszi), Kobro (Varsó), Joan Miró (Barcelona), Moholy-Nagy László (London), Antonio Pedro (Lisszabon)

---

Mivel minden aláíró az egész manifesztumot szignálta, amely a maga egészében és teljességében az egyes mûvészek alkotóterületének jelentõs határain jóval túlhaladó távlatokat ölelt fel, szükségesnek mutatkozott, hogy mindenki saját álláspontját vagy saját mûvészi helyzetét külön-külön is precizírozza.
Ezeket az egyéni precíziókat MOZAIK címen közölte a röpirat.

Részletek a Mozaik és az első kiadás röpiratának szövegeiből

tovább >>

---

A Dimenzionista Manifesztum létrejöttének története

A síkköltészet kialakulása Magyarországon
Hogy alakult ki a síkköltészetből a dimenzionizmus elmélete Párizsban?
Kik és milyen sorrendben írták alá a Dimenzionista Manifesztumot?

A Dimenzionista Manifesztum első kiadása: Párizs, 1936.
A Dimenzionista Manifesztum második kiadása: Párizs–New York, 1937.
A Dimenzionista Manifesztum harmadik kiadása: Párizs, 1965.
Az első Dimenzionista Album, 1966.