A síkköltészet kialakulása Magyarországon

Tamkó Sirató Károly / Charles Tamko Sirato

Hogy alakult ki a síkköltészetből a dimenzionizmus elmélete Párizsban?
Kik és milyen sorrendben írták alá a Dimenzionista Manifesztumot?

A Dimenzionista Manifesztum első kiadása: Párizs, 1936.
A Dimenzionista Manifesztum második kiadása: Párizs–New York, 1937.
A Dimenzionista Manifesztum harmadik kiadása: Párizs, 1965.
Az első Dimenzionista Album, 1966.

Elhunyt a dimenzionizmus prófétája

Századunk huszas-harmincas évei a nagy művészeti forrongások jegyében teltek el: 1920-ban Gabo és Pevsner közzéteszi a Realizmus kiáltványát, Rodcsenko megjelenteti a Produktivizmus kiáltványát, 1924-ben megalakul a Négy kékek csoportja, 1925-ben pedig Breton nyilvánosságra hozza az Első szürrealista kiáltványt. Ezt követi a Második szürrealista kiáltvány 1928-ban, majd megalakul a párizsi Abstraction-Création csoport; 1936-ban pedig megjelenik a DIMENZIONISTA MANIFESZTUM. Bár később megér még két kiadást, az általa érvényesített művészeti elvnek ezen a címen mindmáig nemigen van nyoma a nemzetközi szakirodalomban.

Nem volt klasszikus mozgalom, a művészet világába nagy csinnadrattával bevonuló ezoterikus irányzat, mondhatnánk joggal, ám nem kizárólagosan. Más tényezők is közrejátszottak. A dimenzionista elvek lefektetését kezdeményező, majd megfogalmazó Tamkó Sirató Károly alkotói pályája korán félbeszakadt, hirtelen kettétört. Így történt, hogy a dimenzionizmus már a kezdetek-kezdetén, tudatosításának első szakaszában elvesztette vezető egyéniségét, szellemi koordinátorát. És bár a dimenzionista elveket az avantgarde műhelyéből kikerült fontosabb alkotások szinte öntörvényszerűen igazolták, a dimenzionizmus Tamkó Siratóban nemcsak elméleti támaszát vesztette el. Megfordítva: Tamkó Sirató volt a nagyobb vesztes. Súlyos betegséggel küszködve, elszigeteltségében töredékes maradt életpályája, befejezetlen dimenzionista műve. Talán ezért van, hogy a jogos érdemeit elhallgató művészettörténészek és esztéták mindmáig inkább műfordítói és gyermekköltészeti munkásságát tartják számon; e műfajok ápolójaként rögződött neve a magyar művészeti köztudatban is.

Irodalmi indulását expresszionista és szürrealista kísérletekkel hozhatjuk kapcsolatba. 1924-ben megírja első vizuális versét, majd Kassák képverseinek hatására egyre több kísérleti költeményt szerkeszt. Korán, tizenhét éves korában arra a felismerésre jut, hogy az írott költemény több, mint gondolatokat közlő nyelvi tömb; az egydimenziós vonalírás többé nem elégíti ki a korszerű követelményeket, a jövő irodalmának elvárásait. Rövid időn belül több, a vonalírást feltörő eredeti kíséleti vestípust dolgoz ki: számkinetikus versszerkezeteket, villanyverseket és síkverseket. Ezeknek az új költészeti modelleknek az elméleti alapját a GLOGOIZMUS kiáltványában fekteti le. Kifejti, hogy "glogoizmus elveti a KÖNYVLÁTÁST*, és a KÉPLÁTÁST emeli helyébe. Nem alaktalan sorok nyomasztóan egyirányú szövedékének tekinti a papirost, hanem területnek, ahol a mondatok és szavak elhelyezése ÉPÍTÔ jelentőséget nyer. (...) A glogoizmus tehát elsődlegesen hangsúlyozza a vers síkszerűségét. Nem írja a verseket, hanem: építi"**.

A magyar irodalomban talajtalanok voltak a vonalból kilépő villany- és síkversek, s így kérdésessé vált további fejlődésük. 1930-ban Tamkó Sirató Párizsba, a művészet akkori központjába költözött. A nemzetközi avantgarde törekvéseinek tükrében az általa kidolgozott új versformák végre megkapták igazi értéküket. A haladó művészeti tendenciák nemcsak hogy igazolták glogoista költészeti elméletét, hanem újabb lökést adtak a kutatásoknak. Míg a Tamkó Sirató féle új versformáknak nem volt történelmi megalapozottságuk a magyar művészetben - a húszas évek végén még Kassák képversei is túlságosan frissek voltak -, addig "Apollinaire és Picabia hasonló tendenciájú művei mint egy alap, tudat alatt eléjük asszociálódtak, s valahogy az európai kultúra életszerves folytatódásának hatását keltették...". Párizsban Tamkó Sirató örömmel állapította meg, hogy saját költészeti törekvéseivel összhangban a művészet statikus formái egyre inkább felbomlanak, hogy a szobrászok vezető vonala is a három dimenziós kiterjedés plusz egy dimenzióval való kibővítésén, pontosabban, a MOZGÁS beépítésén fáradozik.

A francia fővárosban összesereglett, a festészetet, szobrászatot és költészetet eggyel több dimenziós formába fejlesztő avantgarde alkotók támogatták a DIMENZIONISTA KIÁLTVÁNY megfogalmazását, melyet Tamkó Sirató, legközvetlenebb munkatársaival, Kotcharral, Delaunay-al és Domelával kezdeményezett. Azonban nem egy új, éppen csak kicsírázott művészeti mozgalom beindításáról volt szó, hanem egy olyan, már évek óta létező és terjedő MÛVÉSZETI ELV megfogalmazásáról és tudatosításáról, amelynek értelmében számos alkotó egymástól függetlenül már korábban is alkotott. Az 1936-ban megjelent dimenzionista kiáltványt ilyképp a kor legjelesebb művészei támogatták és írták alá: Arp, Calder, Delaunay, Duchamp, Kandinszkij, Picabia, Miró, Moholy-Nagy, stb. Közvetlenül a kiáltvány első kiadása után Tamkó Sirató súlyos egészségi állapota miatt visszatért Budapestre, s így a dimenzionizmus elvesztette vezető emberét. A dimenzionista manifesztum így is két újabb nemzetközi kiadást ért meg, bizonyítva időszerűségét és fejlődési törvényeinek beigazolódását.

Tamkó Sirató dimenzionista munkássága töredékes, befejezetlen maradt; élete magányosságban, belső vívódások közepette, betegeskedésekben telt el. Erről vall néhány élete végén írt, irodalomtörténetileg talán nem annyira fontos, életrajzi szempontból azonban annál jelentősebb költeménye.

Tamkó Sirató Károly 1905-ben született Újvidéken. Meghalt 1980-ban Budapesten.


Szombathy Bálint




(Közölve: Képes Ifjúság (Újvidék), no. 1542, 1980.01.09., 18. o.)

lásd még - Tamkó Sirató Károly: Rádiogramm | Poéták keresztje | Kassák Lajos |
A beszéd vad-unalma | Vándor Móka

A Dimenzionista Manifesztum létrejöttének története

A síkköltészet kialakulása Magyarországon
Hogy alakult ki a síkköltészetből a dimenzionizmus elmélete Párizsban?
Kik és milyen sorrendben írták alá a Dimenzionista Manifesztumot?

A Dimenzionista Manifesztum első kiadása: Párizs, 1936.
A Dimenzionista Manifesztum második kiadása: Párizs–New York, 1937.
A Dimenzionista Manifesztum harmadik kiadása: Párizs, 1965.
Az első Dimenzionista Album, 1966.