AL 10, 1984 tél - 26. o.


1973. augusztus 12-13. - (vasárnap estétől hétfő reggelig) Algol László:
A vegyészmérnök és az építésvezető. A háromság személyisége (approximációs gyakorlat).


ALGOL LÁSZLÓ:

A HÁROMSÁG SZEMÉLYISÉGE
(részlet)

alapfeltételek
az az intenzitás amelyet legfelsőbb háromságnak nevezhetünk minden létezőben jelen van (1)
a legfelsőbb háromság minden jelensége a háromság legmagasabb személyiségeinek kezéből ered (2)
a legfelsőbb háromsággal kapcsolatos állítások így az itt szereplő és nem szereplő alapfeltételek is közelítések (3)
a közelítések igazolódásának fokából következtethetünk helyzetünkre és a nélkülözhetetlen alázatra (4)

dokumentációs modell
a háromság személyisége kire nézve X1, X2,...Xn igaznak tűnik
út a gyakorlatokhoz
kiinduló approximációs gyakorlat
a háromság személyiségét mint független létezőt elképzelhetjük úgy mint akire X1, X2,...Xn igaz lásd (2) alapfeltétel
kontroll approximációs gyakorlat
megkísérelhetünk úgy élni mintha mindenki akire X1, X2,...Xn igaz a háromság személyisége lenne lásd (1) alapfeltétel

1
kivel a kátyúnál vasútépítésre készülődnek
nem veszítették el a sírás képességét
a futás függvényeként a völgyben kerítés vonul
az elemek füstje után négyszögű lyuk marad
vigyázz amikor kívánod az elsőt utolsót
felül visszahajló sövény építésébe kezdtek
a testből élő húst metszettek táptalajnak
szimmetrikus távol benőtte tekintet nélkül
egyikünk sem származott el a törzstől
aláhajtva a fej már nem akadálya
sem fa sem fémtagok nem bukkan fel a zászló
egy egy zsák többször a bokrokba rohadt
sortévesztés alig egy ilyen táblázatnál

2
kinél a g f g b dallamfordulat szinte már kötelezővé vált
a vízszín egy részét test borítja az eső ellen
a száj vagy légcső kő zárja el valamelyik fázisban
a zsilipnél csuklunk mindig előre a csillámszínnel
hol eső sem a forrás el nem apad
terv szerint kiürült a partgyűrűn egy ujj sem fodrozódik
fényminták az arc név viszonyban következetes módosítás
e hangokra minden fiú vagy minden lány szótagokat

3
ki előtt egyre kevesebb be nem vallott visszatérés
a pályaudvar elvadult sarkaiba
ahol valaki egészen más töltött
fontos korlátozott kiterjedésű
de meg nem határozható pillanatokat egy ismét mással
talán mert az utolsó elalvás mögött
fekvő képekben korszakjelzők tűnnek elő és
annak ellenére hogy ezek a helyek
a legkevésbé változtatják elrendezésüket
kívül esnek a gazdasági élet frontvonalain
csak az azonos növényfajok ha évelők
s az eltérő hangok szállongása
ám ezek kontrasztját is könnyen
kiolthatjuk a naphullás szél
vagy színes üveg segítségével

(közölve: Szétfolyóirat, 1973 (?),
részletek: AL 10, 1984-85, 26. o.)


[1984] [AL] [online publikációk] [artpool] [kereső]