Clive Phillpot: KÖNYVEK KORTÁRS MŰVÉSZEKTŐL

Lawrence Weiner szintén gyakran él a könyv adta lehetőségekkel, s ő is a hatvanas évek végén fedezte fel a médiumot. Első könyve, a Kijelentések (Statements) 1968-ban jelent meg, ugyanabban az évben, amikor a Carl Andre, Robert Barry, Douglas Huebler, Joseph Kosuth, Sol LeWitt, Robert Morris és Lawrence Weiner nevével fémjelzett, általában csak "Xerox könyv"-ként emlegetett ofszet nyomású antológia napvilágot látott. Mindkét könyvet az a Seth Siegelaub adta ki, aki a következő évben nevezetes kiállítási katalógusokat publikált, köztük az 1969 július, augusztus, szeptember címűt, mely gyakorlatilag maga volt a kiállítás, hiszen a benne szereplő események részint egy időben zajlottak a világ különböző pontjain, részint pedig a katalógusbeli leírás volt a kizárólagos létezési formájuk.

A Kijelentések olyan mondatokat tartalmaz, melyek ugyan formailag határozatlanok - például: "Egy tengerbe hajított filctoll" -, mégis képszerűek, s szorosan kötődnek Weiner korábbi műveihez. Második könyvében, a Nyomokban (Traces, 1970) csak igenevek szerepelnek: "Kihajított", "Elmozdított", "Kiöntött" és így tovább. E szavak jelentése még a Kijelentések mondatainál is kevésbé specifikus, de itt is nyilvánvaló, hogy a korábbi művekről - pontosabban a korábbi művekben követett eljárásokról - van szó. Weiner csak 1971 után kezd olyan szövegeket készíteni, amelyek kizárólag önmagukra vonatkoznak, s amelyeknek a könyv a természetes formájuk. A 10 munka (10 Works) szókapcsolatai - "alatta és fölötte", "hátra és előre" és így tovább - hatékony rendszerré állnak össze.

Lawrence Weiner és Giorgio Colombo, Egyszer volt, 1973

A Zöld is és kék is és vörös is (Green as well as Blue as well as Red, 1972) legkonkrétabb elemei azok a színek, amelyekre a címben utalás történik. A mű elvont fogalmak permutációjára épül. Weiner már a 10 munkában vagy az Elárasztott (Flowed, 1971) című könyvében is elvont fogalmakat hozott kapcsolatba egymással, és már a 10 munkában, illetve Az oksági összefüggés iránya és eredménye (Causality: Affected and/or Effected, 1971) című könyvében is permutálta őket, de a Zöld is és kék is és vörös is bízvást nevezhető minden idők legabsztraktabb és legszisztematikusabb művészkönyvének. Szavai kivétel nélkül olyan építőkockák, amelyek más szavakhoz kapcsolhatók, elmozdíthatók, helyettesíthetők. A könyv arra is példa, milyen mesterien bánik Weiner a tipográfiai eszközökkel és mennyire gondosan megtervezi az egyes lapok képét.

Lawrence Weiner, Zöld is és kék is és vörös is, 1972

Weiner következő korszakát szöveg és fotó öszekapcsolása jellemezte. Az Egyszer volt (Once Upon a Time, 1973) szövegeit Giorgio Colombo-fotók kísérik. A fotók egymással sem és a szövegekkel sem hozhatók közvetlen kapcsolatba; inkább csak kiindulópontul szolgálnak Weiner absztrakcióihoz - és tűnődéseihez. Az Egyszer volt merő kérdés és kétkedés; absztraktsága ellenére érzéseket közvetít. A későbbi könyvekben szintén gyakran találkozhatunk fotókkal, amit részben az magyaráz, hogy ezek a munkák filmtervekből születtek. [Egy értelmes vég felé (Towards a Reasonable End, 1975), Északi átjáró (Passage to the North, 1981) stb.]

Lawrence Weiner és Giorgio Colombo, Egyszer volt, 1973

Nem csak az mondható el, hogy a nyelv kezdettől fogva döntő szerepet játszott Weiner művészetében, hanem az is, hogy a nyelv révén szabadult meg a festészet és a szobrászat fizikai korlátaitól, és talált utat a film anyagtalan, időhöz nem kötött, szó szerint vendégmarasztaló közegébe. Weiner azért készít könyveket, mert nyelv-központú sorozatainak a könyv a legtermészetesebb megjelenési formája, és azért kötelezte el magát a multiplikák mellett, mert az egyedi alkotások túl kevés emberhez jutnak el.

[<<] [<>] [>>] [könyvmunkák] [on line publikációk] [Artpool] [kereső]