Leírom a filmet, amit most láttam.
„Úgy kezdődik:” a napsütötte fennsík közepén, egy zikkurát teraszán tizenkét ember kering. Hol lépésben, hol sietve, hol pörögve; a főlépcsőn egy fehér ruhás imádja a napot.

felirat: O Z I N U S Z

(G i l g a m e s    é s    E n k i d u)

létfilm

alatt folytatódik:

az esemény a zikkuráton. A fehér ruhás feláll, odamegy az egyik dervishez.

Gil: Izisz vagy Istár?
Der: Dávid vagy Góliát?
Gil: Dávid!
Der: Vénusz vagy Ozirisz?
Gil: Ozinusz!
Der: Új szó, jó szó, jelszó! (nevet, majd): Miért e szertartás, ha a keleti csillag nem érkezett meg a várt időben?
Gil: (az eget nézi, majd): Mondd meg nekik, hogy ma ehetnek, mér nem jön, de holnapra itt lesz!!
Átmegy a kenyeret mézes tejben megáztató és azt szürcsölő dervisek között a mezőn, leszakít egy virágot, és megfordulva, tréfás bókkal közéjük dobja.

[hirtelen besötétedik]

(Gil távoli kunyhó felé tart; a feltekert állatbőrajtónál a Varázsló áll. Süvegén megcsillan a karbunkulus.)
Gil: Mit látsz a csillagokban?
Var: (rejtelmesen mosolyogva): Csillagot.
Gil: Kettőt?
Var: Hármat látok; egyforma hologram távolságra egymástól.
Gil: (kacsintva): Tőled is?
Var: (Fejlehajtva, féltérden, keze a szíven): Ozinusz!
Gil: (megvetően rálegyint): Karaján!
Var: Ha te nem akarsz tudni, én nem akarok látni.
Gil: Már itt sem lenni. (eltűnik képről)

(kép vált)

Egy New Yorki taxisofőr kiszól egy járókelőnek a járdára.
Tax: Elviszem ingyen, ahova akarja. Születésnapom van és nyertem a lóversenyen.
Nő: Nem fél, hogy bántalmazni fogom?
Tax: Senkitől nem ijedek meg. Hm. Khüm. De most egy kicsit mégis félek. Beszállna?
Nő: Mivel?
Tax: A fiújával együtt, aki most a mosoda mögül figyel.
Nő: Ó, ő csak a konferencia miatt jött. (Beül hátra, papírpénzt ad a taxisnak): Menjünk egy postára! Táviratot adok fel egy illetőnek, utána ráérek.
Tax: Ozinusz! (indít)
Nő: Enkidu! (elképesztő mosoly)

New York legizgalmasabb részei után egy postán.
Nő: Kár, hogy már bélyegek nincsenek használatban.
Tax: Igen, a minap éhen halt az utolsó bélyeggyűjtő. De bélyegző még van.
Nő: Holnap este érkezem. Enkidu jöjjön elém a kútig. Stop. Vénusz. (Egy keménytojást ad be az ablakon, amit lebélyegeznek.) Nincs mögöttem kém?
Tax: Nyugi, csak én. (Szemébe húzott sapkával távozik a nővel.)

(kép vált)

A fennsík a zikkuráttal.
Gil: Testvérem Enkidu a vadakkal kószál a mezőkön és a barmokkal alszik. Hát senki sem képes a városba hozni?
Papnő: Uram, Gilgames, én megpróbálhatom.
Var: Úgy van, Uram, szebb, mint az őz
kecsesebb, mint a gazella
okosabb, mint a kígyó
szelídebb, mint a galamb
mosolya hajnalhasadás
mért is menne más?
Gil: (a falra ír): Mene Tekel Ufarsin /: Menj és tedd, amit jónak látsz!
Var: Hét napig tartsd jól!
Papnő: (kacsintva): Ha ő is jól tart engem!
(Egy sapkás sólyommal az ujján távozik, távolról, visszhangosan:)
A sólyommal üzenek!

(kép vált)

New York egyik szökőkútjánál
Nő: Nem beszéltünk meg jelet. Hogyan fogom megismerni ennyi sokszínű ember között?
Tax: Lőjünk egyet! A levegőbe. (Nevetve előveszi a pisztolyát és hatalmasat durrant. Mindenki sietve távozik.)
Enkidu: (egyedül ül a kútkáván, szájharmonikázik és énekel): Ha alzó grandod sincsen,
a sitten lakhatsz ingyen
stb. …

Tax: (sapkával szemén vakon tapogatózva): Ha te nem akarsz tudni, én nem akarok látni.
Nő: (törökülésben a kútkávára ül Enkidu elé)
Enk: Ez az ajándékom. (a harmonikát a nő ölébe dobja, feláll és elindul)
Nő: (a Volt egyszer egy vadnyugat ismert dallamát fújva a taxissal követi. Enkidu a volánhoz ül)

(kép vált)

Tábortűz a fennsíkon. A zikkurát teraszán gitárosok és fúvósok játszanak.
A dervisek a tűz körül keringve üvöltözve memorizálnak.
„Vagyok, aki vagyok”
„A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért”
„Kéretik és adatik, kopogtatik és megnyittatik”
„Ki keres, talál” stb. …
Gil: (tánclépésben közeleg a Varázsló sátrához, énekel): „Nem az számít, hogy ki vagy”
Var: (Indián fejdíszben ül az ajtó előtt. A két félfán ló- és emberkoponya.)
Gil: Ha a csillag megjön, megjön Enkidu is.

(kép vált)

Sziklafalak között kanyargó taxi
Enk: Miért nincs ebben taxaméter?
Vénusz: Mert ez időgép.
Tax: Kinek a pap, kinek a papné.
Enk: Már látom a zikkurátot.

(kép vált)

Var: (két kinyújtott kezében égő szantálfaköteg. Egy dervis itatja, másik cirokseprűvel legyezi, harmadik felmosó vödrön dobol. A Var vállán sólyom ül.) Feljött hát a napkeleti csillag!
Dervis: (Abbahagyja a dobolást, csuklyáját hátrahajtja. Feltűnően hasonlít J. Kerouac-ra.)Marduk?!?
Var: (a füstölőkkel a zikkurátra mutatva): Enkidu!

(kép vált)

A zikkurát terasz terített asztalánál Enkidu et Gilgames ülnek.
Egy gitáros járja őket körbe énekelve.
Gitáros: Ha ördög lehetnék, már rég nem itt lennék. Ha Isten lehetnék…
Enk: Ilyenkor estefelé kezdenek a vadak gyülekezni.
Gil: Ó, hogyne, a Rock and Roll népe! (koccintanak)
Papnő: (Egy tálon feldíszített halat hoz.) Ez itt jamaicai.(leül törökülésben): De én festem a hajam.
Gitáros: (Ku-Klux-Klan csuklyában letérdel és énekel): Utánunk az özönvíz
de viccözön, mit Ödön hisz
stb. …

New York-i vidámpark hullámvasútján éjjel. Az egyik kocsi a lejtő elején áll. Négyen cigarettázva beszélgetnek benne.
Enk: És ki találta fel a kereket?
Gil: A mayák.
Papnő: Mit tanított Buddha?
Ismeretlen: (menyasszonyi ruhában, fátyollal): Hogy a világ maya. Fátyollal.
Gil: És mit hittek a mayák?
Ismeretlen: Hogy a világ Buddha, vagy Pest. Neve is van: Budapest. (fátylát ledobja)
Gil, Enk, Papnő: (egyszerre felkiáltanak): OZINUSZ!
(Lobogó hajjal, egy helyben állva robognak lefelé.)

V é g e ?

Dixi kéziratok: 1981 – Csillapítatlan fogfájás
1984 – Moebius Magica - light show és életképek
1988 – forgatókönyv: SUN-SON
NAP-FI című film terve
A tűzbeszéd, Lényeges és lényegtelen, A vakok és az elefánt.
1997 - színjáték terv: GALAXIA