A Kamilla-nap története az Artpoolban
Az 1999-es évet a művészeti kontextus kérdéskörének tanulmányozásával töltöttük. A kezdéshez mottót Derridától vettem: "Minden jel, legyen nyelvi vagy nem nyelvi, kimondott vagy írott, ... idézhető, vagy idézőjelek közé tehető. ... íly módon elszakadhat bármely adott kontextustól és határtalan számú új kontextust teremthet teljességgel korlátozhatatlanul."
A véletlen úgy hozta, hogy Hajdu István “Előbb-utóbb, rongyszőnyeg az avantgarde-nak” című kötete karácsonyra készült el, amelynek bemutatását még a kontextus évére beszéltük meg. A két ünnep között véletlenül december 28.-a volt a legmegfelelőbb nap. Kutatni kezdtem, nincs e véletlenül a napnak valamilyen kontextuális lehetősége a leendő eseményt illetően?
A névnap:
Kamilla (női párja a latin Camillus (magyarul Kamill)
névnek,
melynek jelentése: nemesi születésű fiúgyermek,
aki az áldozatoknál szolgált.)
A kamilla mindenre jó gyógynövény. Főzete
belsőleg és külsőleg használható.
Gyógyhatású fertőtlenítő anyag.
A nap, december 28., a katolikus naptár szerint Aprószentek
ünnepe,
Heródes tömeges gyermekgyilkolásának az emlékére.
A néphagyományban ehhez a naphoz a szerencsekívánás
egy archaikus formája, a vesszőzés, korbácsolás
fűződik, (többnyire gyerekek járták a házakat,
megvesszőzve a háziakat). A vessző az élet
szimbóluma.
Hajdu könyvéről semmit sem árult el, csak a talányos és kissé lehangoló címét, amit próbáltam megfejteni, sikertelenül. Ehhez kapcsolódott a kamilla, az ártatlanok legyilkolása és a vesszőzés, mint a szerencsekívánás archaikus formája. Erdély Miklós jutott eszembe, legkonkrétabban a kamilláról (kamillateás vatta), amit tovább erősített a vessző (rőzse a tüzelőanyagok proletárja), mint az élet szimbóluma. Egyszerre csak hiányozni kezdett az a sok “legyilkolt, ártatlan” információ Erdély Miklósról, amely a gyorsuló időben talán már sohasem kerül kontextusba sehol.
Emléknapot
még sohasem alapítottam és az is visszatartott a
gondolattól, hogy
Robert
Filliou január 17-ét (saját születésnapját),
az Állandó Ünnep (Fête Permanente) jegyében,
a Művészet Születésnapjának kiáltotta
ki. Végül mégis úgy döntöttem, hogy
nem kötelezően és titokban, a Kamilla napot Erdély
Miklós szellemi születésnapjának tekintem. Így
lett az első Kamilla-nap
1999-ben. 2000-ben Kamilla napi
VÉLETLEN KLUB-ként létrejött az első
klubnap, ezt folytatta 2002-ben a KÉTSÉG
KLUB-napok sora, amelyből most az utolsó
megint Kamilla-napra esik.
Azt találom jónak, ha a dolgok csak finoman érintik egymást, indirekt módon találkoznak, mint most Vilém Flusser és Erdély Miklós.
Kamilla-nap 2003 - A HARMADIK TÍPUSÚ EMLÉK - A KAPCSOLAT - Emlékek, emlékezők, néhány dokumentum és beszélgetés arról, hogy milyenek az egymásra hatni tudó emberek - ALTORJAI SÁNDOR és ERDÉLY MIKLÓS.
Kamilla-nap 2004 - az EM-lékezések EM-lékei - “EM rizóma” - Mi lehet a hit inkulturációja a művészetben? - Erdély Miklós (1994-2004) - videó töredékek és weboldalak.
Kamilla-nap 2005 - InDiGo KluB szerű ESeT - Erdély Miklós életművének kutathatóságáért - virtuális EM-lékház - Az est házigazdája, aki a legújabb generáció képviseletében kérdez: Fuchs Péter - A fő kérdés: Van-e még Erdély Miklós életművének, szellemiségének, műveinek létjogosultsága? Ha van - miért? Ha nincs - miért?
Kamilla-nap
2006 - „Semmittevésem történetéből“ címmel Háy Ágnes szimultán vetíti összes filmjét. Először látható a "Pigeons of Russell Square" (Galambok a Russell téren)
„Nagyon fontosnak tartom, hogy én folytatás vagyok. Nem lennék az, aki vagyok, ha nem találkoztam volna azokkal, akikkel találkoztam. Ha én tisztelek valakit, attól mindketten növekszünk. Így nagyobb térbe kerül az ember, ami klausztrofóbia ellen is jó. [...] Ott voltam mindenütt, úgy ültem az asztal sarkán, Erdély Miklós szerint, mint egy kesztyű. Figyeltem, és azt gondoltam, a nagyok mindent értenek, ha nagy leszek, majd én is mindent értek. Aztán mire nagy lettem, rájöttem, hogy senki nem ért egyet a másikkal, tehát nincs is értés.”
[2002] [Erdély Miklós] [kétség] [köztes] [Artpool] [kereső] [2006]