2001 - A LEHETETLEN ÉVE - AZ ARTPOOLBAN Az egységes olvasási mód "A kezemmel csak azt érinthetem meg, ami közel van, a szemem már messzebbre lát, de legmesszebbre a megismerés hatol." (Eckhart mester) A MEGISMERÉS MINT A TRANSZFORMÁLÁS MÓDSZERE Vizet akartam rajzolni, tehát rajzoltam egy edényt. "A létezők azonosak a róluk való tudással, s nem más a létezők oka sem, mint ez a tudás. " (Averroes) Ha az ismeretlent meg akarom szerezni,magamévá tenni, meg kell azt ismernem, így tudom csak megnevezni, és birtokba venni. A megismerést egyfajta transzen-dencia-szomjúság hatja át. A világ megismerésének igénye a lényegi keresése is egyben, amely a kvintesszencia, azaz isten megtalálásának a vágya. A jelenségek transzformálása jelekké a megismerés, ezáltal a befogadás módszerévé válik. Valamit megfogalmazni annyit jelent, mint rögzíteni a megismertben. Nem gondolkodhatnánk tehát anélkül, hogy a cselekvő értelem ne lenne forma bennünk. * Heidegger szerint az eszköz köztes helyet foglal el a puszta dolog és a mű között. "Teremtett" dolog. A NYELV MINT FOGALMAINK EDÉNYE Nyelvi rendszerünk is képzeteink, jeleink "tárolására" létrehozott módszer, amely a kommunikáció alapfeltétele. A nyelv funkciója képzeteink és fogalmaink gyűjtése és tárolása, tehát tulajdonképpen fogalmaink edénye. Ily módon az edény a nyelviség módszerét szimbolizálja. A tárgy eszköz egy dolog "megfogására", a nyelv a "megfogalmazás" eszköze. Tehát nem önmagában lévő dolog, feltételez egy másik dolgot *. A PROJEKCIÓ ÉS A KÉPíRÁS RENESZÁNSZA A görög "graphein" szó "vésést" jelent. Jelvéset formájában a tudomány és a művészet összeolvadását testesítette meg. A megismerés által szélesíteni kívánjuk látókörünket, amelynek paradoxona, hogy az ehhez szükséges módszer felállításával szükségszerűen redukáljuk azt. A projekció redukáló és indukciós folyamatokat is működtet egyben. A jel mozgásának iránya magában foglalja a kiindulópontot mint célt. Nyelveink kódok, amelyek szimbólumokból és szabályszerűségekből jönnek létre. Írás közben a gondolkodás átkódolása megy végbe - képzetből fogalommá, érthető és világos jelrendszerré. A projekció a dekonstrukció módszerével újrakonstruálja az egészet. Gondolkodásunk egyre kevésbé a valóságból, inkább nyelvünkből kiindulva strukturált. A gondolkodás, érzéseink, cselekedeteink egy-két dimenzióba való leképezése a digitalizálódáshoz vezető út, amely egyszerre bizonytalanít el, és izolál bennünket, ugyanakkor bizonyosságát önmagában találja meg. A digitalizált képek, a komputer és a médiaművészetek megjelenésével újra a reneszánsz elv került előtérbe, amely a tudományt a művészetek szerves részének tekinti. A tudomány eszközei művészeti formákká válnak - a két kategória közötti határ elmosódni látszik az esztétika szintjén. MŰLEÍRÁS: INSTALLÁCIÓ Az installáció 3 tárgyból áll, amelyek a teremben egyvonalban, egymásnak megfeleltetve foglalnak helyet. 1. TÜKÖR 9 db. 60x60 cm-es bekeretezett tükör, amelyből egy 180x180 cm magas tükörfelület áll össze. 2. A TÁRGY Egy 130 cm magas átlátszó műanyag edény - amely méretében megfelel a keretnek - benne víz, amelyben a "rajz" található vasból kivágva. 3. KÉP-ÍRÁS 9 részből álló grafika, amely karcolással (hidegtű) készült, és egy 130 cm magas edényt ábrázol. Az 1. tárgyat ábrázolja. A rajz apró elemekből összeállított matrix, amely 9 db. 60x60-as bekeretezett részből áll össze egy 180x180-as ábrává, szinkronban a tükörrel. (I.) Vetítősík, - Projektor, dekóder - "dekódoló" szerveink (érzékszervek, agy), az érintkezés, befogadás, visszaverés és az olvasás funkcióját tölti be. Vetítősík, képsík, és vetület is egyben. Átmenet a valóság és a képzet között. Nincs benne igazi leképezés, tehát nem nyelvi mozzanat. Nem a megismerés eredményét adja, inkább transzformál, tehát elősegíti azt. Transzcendens funkciót tölt be, ugyanakkor az irányítás és a kontrollét is. A tükör mint kép jelenik meg. (II.) Edény, tárgy-eszköz. "Teremtett" tárgy, denotátum. A valós, objektív világ darabjának is tekinthető. A megismerés első szintje - alkalmazkodás, megfigyelés, megformálás-létrehozás. Egzisztenciális funkció. Tárgy, fogalom, és képzet is egyben. A leképezés által nyelvi probléma, a kommunikáció eszköze. A kivágott "jel" bizonyos idő után feloldódik a "reálisban", vagyis önmaga jelentésében. (A víz "megeszi" a vasat.) (III.) Graphein (jelvéset), vetület. Átalakítás, konstrukció és modell. A megismert valóság leképezése a projekció által. Képzet, nyelvi probléma, kódrendszer. Az asszimiláció (hasonlóvá tevés) révén, a kodifikálás modellje. A kommunikáció funkcióját tölti be. A kép mint tükör jelenik meg. Az egzisztencia tételezi a megismerést. A megismerés igényli a kontrollt. Három elem amely kölcsönhatásában válik tényleges aktussá. Külön külön nem elgondolhatók. Az installáció ezeket a kölcsönhatásokat, azoknak bonyolult összefonódásait és rétegződéseit vizsgálja. Az installáció a terem egészét betölti, így a néző ha egy tárgyat közelről akar megvizsgálni automatikusan izolálja azt, megbontja a kölcsönhatás valamelyik részét. Így kérdésessé válik a projekció iránya, vagyis a kiindulópont. Babinszky Csilla Irodalom: Aquinói Szent Tamás: Az értelem egysége. Matúra Bölcselet sorozat, 1993 Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Európa, 1988 Vilém Flusser: Az írás. Balassi, 1997 [kiállítás] [Babinszky Csilla] [Artpool] [kereső]