M.U.Z.I.K. / MAGASPINCE / Idéző és Gondolatrendőrség |
Idézés és beidézés: a gondolatok és a gondolatrendőrég Idézés-ügyben a magyar underground háromszorosan is érintett: 1. töméntelen kitűnő, idézésért kiáltó dalszöveget produkált (lásd, együttesenként, a MÉLYPINCÉBEN), 2. a dalszövegekben rengeteg felfedezésre váró, irodalmi, filmes, biblikus idézet és utalás búvik meg (az elpotyogtatott holmi lejjebb felszedegethető), 3. a dalszövegek és egyáltalán, a zenekarok léte, fellépése provokálta a szocialista rend őrségét, nem számított nagy különlegességnek, ha valakit beidéztek (lejjebb: adalékok a gondolatrendőrség ténykedéséről).
Kezdődik a névvel. Andersen. Pál Utcai Fiúk. Csokonai Vitéz Műhely. Kinopuskin. Huckleberry (Röhrig Géza, a Mark Twain-hős pesti alteregója Huckrebelly is volt). Hammfree Gokart. Ugatha Christie. Frigid Bardot. Kézi Chopin. Iván Lendül. Tizedes meg a Többiek. Üllői Uti Fuck (a Kosztolányi versét hanyatt döntő zenekar neve megihlette a Schnitzler művét körmagyarító Kornis Mihályt, aki fiatalabb pályatársától, Garaczi Lászlótól kapta a tippet, egy sörért). I Love You (volt egy ilyen Ferreri-film). Ippolit Matvejevics (Ilf-Petrov Tizenkét székéből). Koncz Zsuzsa Micimackóját és Kis hercegét leszámítva az első szellemidéző a Spions (1977-78): előhívták Anna Frank álmát, gúnyolódtak Ungvári Tamással. A Molnár Gergelyékhez kapcsolódó Najmányi László "Henry Pornographoman Miller"-ről is szóló Pére Lachaise Showja így indult: "Egyhangúan telnek itt a napok / Csak ez az, amiben egyetértünk mi hárman: Céline, Én, Beckett és Antoine Artaud / Túl sok a fény". Az Andersen Budapest c. számában (The Laughing Cow & Other Stories kazetta) is feltűnnek e franciák: "Céline would be proud, Artaud would protest outloud what's happened here, what went wrong" (C. büszke lenne, A. fennhangon tiltakozna, mi történt itt, mi romlott el). Idézés terén is folytatta a Spions-hagyományt Müller Péter Iván. 1980-ban, mikor Orwell még csak becsempészett kötetekben létezett, ő már - ismerve Bowie példáját és Molnár Gergely 1984-et említő És című számát - dalba öntötte az 1984-et ("Nagy Testvéred figyel téged"). Kissé lemaradva követte a Rolls (1984 c. LP-jük átcsúszott 1985-re), a Máyusi Kalapács ("háború=béke, szabadság=szolgaság, tudatlanság=erő" - ismételték a leckét 1991-es kazettájuk Háborút! c.számában), végül a Bonanza Banzai (1992-ben adták ki az 1984 c. LP-t). Az Orwellhez hasonlóan sokáig titkolt Hamvas Bélát is elsőként az URH hívta elő (Pokoli aranykor - a Scientia sacra nyomán), de a Bizottság fe Lugossy Lacája is tanult Hamvastól (Milarepa verziójának eredetije A láthatatlan történetben olvasható a tibeti buddhista szentről. Godard-hoz is Müller nyúlt először: Bétaville, a "rémes hely" az Alphaville-re utal, Hímnem, nőnem c. verse Sziámi-dalszövegkönyvében olvasható. "A kínai lány a moziban vár" - énekelte Hegyi Zoltán az Egyesült Álmok c. Sexepil-LP What Do You Say c. számában, odacsempészve még valakit ("Humphrey Bogart egy tévéfilmben éppen az ajtóra lő"), aki ugyanezen LP Casablanca c. dalának is titkos hőse, de kedveli Milos Formant is ("Tűz! Tűz van, babám!" - Gyerünk!). "Felkelek és kezdem újra / Éli az életét (aki tudja)" - hozott össze két Godard-filmet (Éli az életét, ill. Mentse, aki tudja [az életét]) az Európa Kiadó Popzene c. LP-jén Menyhárt Jenő, aki szívesen csipeget szövegmorzsákat. "To be or not to be, that is the question, I can get no satisfaction" - rendelte ugyanitt Jagger mellé Shakespeare-t, akinek Hamletjét Nagy Feró vitte színre és lemezre. A Beatrice koncertjein valaha vendégszerepelt a Fölöspéldány irodalmi csoport. Menyhárt Jenő eszünkbe juttatja Beauvoirt ("a tizedik bolygó, a harmadik nem": Popzene), Brontet ("mélységes éj, üvöltő szelek": Minden eltörölve), Tennessee Williamst ("rég nem háború, rég nem béke, felizzik a vágy villamosszéke": Európa Kiadó), Ferlinghettit ("egyetlen egyesszám negyedik személy"), Updike-ot ("egy kicsit félek, ordít rólam, de ilyen boldog még sosem voltam": Popzene; Updike: Ilyen boldog se voltam) és talán Tolsztojt ("lehet, hogy megölnek minket, édes / ránk a háború és a béke egyaránt veszélyes": Lehet), akit tán a Kontroll Csoport is ("ma háború van, holnap béke, de mikor lesz már ennek vége"). Víg Mihály eszünkbe juttatja Goethét ("Fausti pillanat": Rock & roll) és Kantot ("most elküldték K-t a fenébe, így kezdődött el a béke vége": A Nap az apa). Moziban a Neurotic: Pajor Tamás szerint ha "arcodon a reggeli kelés, ez Woody ellenes (Allen-es?) effekt". És moziban az Európa Kiadó: Fritz Lang (M, avagy egy város keresi a gyilkos[á]t), George Lucas (A Birodalom visszavár - a Pál Utcai Fiúknál, a Szerelmharc LP Második félidő c. dalában "a Birodalom nem vág vissza"), Truffaut és Wajda ("eltűnünk, mint az utolsó metró" és "minden eladó, de minden elfogyott", mindkettő: Elrontottuk ezt az évezredet). Yves Montand nitroglicerint visz teherautón a George Arnaud regényéből készült Henri-Georges Clouzot-filmben ("osztályon felüli elmeosztály, a félelem bére csak ennyi": Ez a város), őt a Pál Utcaiak is ismerik ("a katona vére / a félelem bére": A szerelem ára, Szerelemharc LP). Említik Spielberg sci-fijét ("harmadik típusú találkozások, idegenek az éjszakában": Ez a város), megspékelve Frank Sinatrával, akinek Strangers In The Nightját szintén beemelte műsorába a Wei Wu Wei (Üres szavak, az Ablak a világra kazettán) és a Kézi-Chopin (Eljön a csend, az Igéret földje kazettán). Menő a francia kultúrkör is. A Bizottság Pére Ubu-t (Übü papát) emlegette (igaz, Li Taj-pót is). A Sziámi és az Orkesztra Luna dalt szentelt Marquis de Sade-nak. A Balaton Cyranóra (Ketten a parketten) és Boris Vianra ("Pekingi ősz") utalt, a Kontroll Csoport Remarque-ra ("Keleten a helyzet változatlan"), Bertolucci Utolsó tangó Párizsban című filmjére ("Ez lenne hát az utolsó tangó": Lili Kommandó). A Vidámpark Öszi sanzonjában (Karnevál kazetta) felbukkan Appolinaire Mirabeau-hídja, a 2.Műsornál Arséne Lupin és Alain Delon. És Haumann Péter. Továbbra is mozi: a Városbujócska c. film bárénekesnője Marlon Brandóról ábrándol (Másik János dala), a Kontroll Csoport megörökítette Bonnie és Clyde-ot (filmen Faye Dunaway, Warren Beatty), a Neurotic "Woody Allen-es effekt"-et emlegetett, a Sziámi Coppolára (Apokalipszis itt és most) és Gothárra kacsintott ("és idő, az van": a Testből testbe kazettán), a Kinopuskin Mihail Rommra (Hétköznapi fasizmus) és a Pierre Boulle regényét megfilmesítő David Leanre (híd helyett Sivatag a Kwai folyón: mindkettő a Matiné LP-n), a Tomi Szomorú együttes pedig Ranódy Lászlóra (Valahol Európában, a Szomorú vasárnap c. koncertkazettán). A Kinopuskin Aha oe fei c. kazettáján Novalis dala és a Hüje Otello mellett ott van Petőfi ("Még nyílnak a kertben a völgyi virágok": Zöld övezet). Öz Zsolt a Vidámpark Karnevál c. kazettáján elcsórta Márquez regénycímét (Száz év magány), szólókazettáján pedig Örkényét (Macskajáték), ezen énekel Nastassja Kinskiről és Houdiniről (a magyar származású szabadulóművészről, akiről a Houdinis zenekar is elnevezte magát). A Kézi-Chopin Álom állomásán megjelenik a "szombat esti Szindbád", akárcsak egy Orkesztra Luna számban, jelző nélkül, a Nem baj c. Sexepil-számban pedig a "szegény gazdag és gazdag szegény", Krúdy, ill. Jókai után szabadon. És a tudomány: a Sziámiban Bárdos Deák Ágnes lement kutyába ("Én lenni Pavlov-kutya, csengőre folyni nyálam"), Müller Péter felszólított, "olvasd el a Brehmet" (Hajszál: Sziámi dalszövegkönyv) és Freudot tanulmányozta (Totem és tabu és fétis). Na, ez már sok volt az Anyátok együttesnek: "Egyetemet végzett bunkó / Iróasztal töltelék / Elvontkodik állandóan / A Sziámiból épp elég".
A CMC istentelen rendről, utolsó vacsoráról és harcról vizionált: "There's a godless order, the last supper, the last struggle" (Broken-up Faces). A Kampec Dolores - melynek már neve is a kínok, a szenvedések végére utalt - a Prédikátor Salamon könyvét sűrítette dalba (Ideje van). Pajor Tamás megtérése után, az Amen együttesben hivatásszerűen dicsőítette az Urat, de a "bűnös" Neurotic-szövegek tanúsága szerint már azelőtt is foglalkoztatta a téma: "A legnagyobb szentek életén, te hülye / Nincs semmi nevetni való...", "Krisztus megbocsát, autó el nem üt", "ez a világ más, plusz a másvilágon van a folytatás / szerencsétlen éppen keresztet ácsol, és egy melegítős senki rászól". "Ö nem a Jézus, ő egy krőzus", éneklé egy aljas és ambíciózus alakról Müller Péter Sziámi (Gyors, mint a sors), majd megnyugtatott ("boldogok a lelki szegények": Elmaradott ország) és Háromkirályokról, Jézus királyról és a kis Júdásról kérdezett (Mi újság csillagászok?). Víg Mihály, a Balatonban Ezékiel prófétát, Illést és Jákobot emlegette (A Nap az apa), Menyhárt Jenő az Európa Kiadóban fohászkodott: "Szabadíts meg a gonosztól", és választás elé állította magát: "Hova menjek ma, templomba vagy diszkóba?". Lovasi András, a Kispál és a Borz 1996-os lemezén meggyónta tíz hibáját: "Ha meghalok, az angyalok / A dossziém láttán / Fejüket csóválják / Hogy bizony ez csúnya látvány..."
A Spions példát mutatott (rock'n'roll-költészete minden erkölcsi és politikai tabut ledöntött), a Spionsszal példát statuáltak (tagjait emigrációra kényszerítették). Hatása viszont itt maradt, s 1978 után évről-évre, hónapról-hónapra többfelé kellett figyelnie a gondolatrendőrségnek. Ami persze csak bizonyos szintig volt lehetséges, ahogy a Kontroll Csoport meg is jegyezte: "A rock'n'roll egy ember / nem tarthatod szemmel / nincsen annyi szabadidőd / A rock'n'rollból élsz / A rock'n'rolltól félsz". Nemcsak a politikus követelte a játékszabályok betartását, hanem (már előtte, 1980-ban) a popmenedzser is: Erdős Péter, a monopolhelyzetben lévő állami lemezkiadó vállalat egyik legbefolyásosabb vezetője a fővárosi programújságban, a Pesti Műsorban, a Beatrice kapcsán tette ugyanezt - igaz, nem politikai kérdésről beszélve, hanem a jövendő magyar társadalomért, a könnyen rossz irányba befolyásolható ifjúságért érzett felelősségtudattól indíttatva. Később pedig, 1983-ban, a Kritika hasábjain robbantott ki sajtóvitát: elsősorban a zenekarok alá lovat adó újságírók, illetve a rendszerellenes, nihillista, egyes kirívó esetekben fajgyűlölő dalszövegek veszélyére akarta felhívni a figyelmet, de közben túlzó általánosítással az új hullám egészére ragasztotta a szennyhullám bélyegét. Apropója a CPg nevű szegedi punkegyüttes személy szerint őt durván támadó száma volt. A színpadról megkérdőjeleződött ez az egész, amiben éltünk, amiben hinnünk kellett volna. A zenekarok kinevettették az "Európai Egyesült Állatok"-at (Kontroll Csoport), szolidarizáltak a Szolidaritás Lengyelországával (Kontroll, Bizottság), anarchiát hirdettek (a teljes punk-mezőny), munkásmozgalmi indulókat fordítottak visszájukra (Sziámi, CPg), leénekelték a csillagokat (Neurotic), egyáltalán, azt csináltak, amit akartak, szabadnak tekintették magukat - sőt visszadumáltak: "a magunk módján mi is figyeltetünk", figyelmeztette a "besúgókat és provokátorokat" a Kontroll. "Botrányt akarunk" - énekelte a CPg, csinált is, meg is kapta. A Syrius egykori törzshelye, a Budapesti Műszaki Egyetem Bercsényi utcai kollégiuma a 80-as évek elejének egyik legfontosabb fellépti helye is volt. Aki számított, ide meghívták, s itt mindig jó dolgokra lehetett számítani. 1982. tavaszi programjában azonban több az "elmaradt" koncert, mint a megtartott: március 7-én a Kontroll Csoport, 21-én a Vágtázó Halottkémek, az ETA, a Kretens és az Elhárítás, április 17-én az Európa Kiadó nem léphetett fel. A műsornak helyet adó intézménynek hatósági engedélyt kellett kérnie az illetékes rendőri szervtől. Volt erre rendszeresített formanyomtatvány, ki kellett tölteni, műsoros előadást tartanak-e és/vagy táncmulatságot, szednek-e belépti díjat, és így tovább. A rendőri szerv aztán megadta az engedélyt vagy megtagadta azt - miként például a Vágtázó Halottkémek 1985 október 19-re (vagyis október 23-hoz túl közeli napra) eső Bercsényi-beli fellépésének elutasításából kiderült, "közbiztonsági szempontból a BM. 27/1984. sz. Utasítása" alapján tagadták meg a fellépési engedélyt. Mit tehetett a zenekar? Mondjuk nevet módosított: a Vágtázó Halottkémek például a Svihák együttes álruháját öltötte, ebben a szóban is ott a VHK három betűje, akinek volt szeme, felismerte a plakáton, miről van szó. Hasonló taktikához folyamodott egy miskolci és budapesti koncert meghiusulása után 1981-ben a Kontroll Csoport is: mivel Tóth Dezső tatai beszéde után rendes nevükön aligha kapták volna meg az engedélyt, Antibaby, majd Ági és a Fiúk néven szerepeltek. "Nyilvántartanak / Nyilván tartanak tőled" - énekelte a Kontroll Csoport.
A Bizottság Kalandra fel!! albumán, a Bestia című számban nem hallható a szükségállapot szó: a lengyelországi helyzetre való tekintettel stúdiózajokkal takarták ki. Ef Zámbó István elmondása szerint abszolút nem izgatta őket a cenzúra, úgy fogták fel, a lényegen ez mit se változtat, meg is mondták a lemezkiadósoknak, húzzanak ki a szövegből amit akarnak (talán ezért se történt több húzás). Az Európa Kiadó Popzene című albumának borítójára nem kerülhetett fel a címadó szám ötletét adó Molnár Gergely neve, a Szavazz rám LP címadó dalából pedig ki kellett fütyülniük Lenint (akit Müller Péter Iván szövege egy sorban említ Jaggerrel és Clara Zetkinnel). Már a rendszerváltás után, 1994-ben Wahorn András képeit és Fábry Sándor szövegeit tartalmazó, műszőrmébe kötött képzőművészeti albummal jelentkezett: az Elfújta a tigris előszavát Berecz Jánossal, az MSZMP egykori ideológiai titkárával íratta, aki még hatalmon volt, amikor a szocialista cenzúra talán legutolsó aktusaként, 1988-ban nem engedélyezték egy kazettája kiadását. Már szintén a politikai változások után Wilpert Imre szeretett volna kiadni egy albumot betiltott dalokból, lett volna rajta Kontroll Csoport is, ám Müller Péter Iván csak akkor ment volna bele, ha ráírhatja a borítóra, hogy betiltotta és engedélyezte ő maga (mármint W. I.), így nem lett belőle semmi. lásd még: "Célkitűzés: az ellentétek szítása"
"Szakállas" " Énekes" "Gitáros" |