M.U.Z.I.K. / MÉLYPINCE / Balaton, Trabant

dalszövegek


A kígyó
A Nap az apa
Az első négy
Állatok
Álompor
Balettcipőben
Bizonytalan randevú
Delphine csodálatos átváltozása
Ellenőr úr, kérem
Elmenekülök
Elmúlik (Tudom, hogy tudod)
Elszaladni késő
Esti kép
Esti séta
Ez a ház is ledőlhet
Fáraó népe
Felejthetetlenek
Földreszálló emberek
Harang
Itt van, pedig senki se hívta
Kergetnek
Ketten a parketten
Kész az egész
Kínai kormány
Levert vagy
Mániákus depresszió
Marionett
Menj haza
Mindig egyedül
Napszúrás
Nekem se jó
Nem mond semmit
Nem saját nevem
Nem segít... I
Nem segít... II.
Neon alatt
Ott torony volt
Perzsa szőnyeg
Pirosbetűs napok
Porrátörve
Ragaszthatatlan szív
Rió és Tokió
Rövid séta
R & R
Sokan várnak a csodára
Tangó
Tangó
Tudod, hogy soha
Valld be...


(~B = csak a Balaton repertoárjából)
(~T = csak a Trabant repertoárjából)
(~BT = a Balaton és a Trabant repertoárjából) 



A kígyó

(~B)

Kígyónak karja és
karkötő véres és
karomon izzó parázs
A szőnyeg az száguld és
Remeg a bárpult, 
A testemet 
Elönti a láz.
Más hogyha álom és
más ha látomás és
Más hogyha
Egyszerű vízió
Más hogyha érzem és
Más hogyha nézem és 
Más ha
Komplett revízió.

(Víg MIhály dalszövege)
 


A Nap az apa

(~B)

Ha hatalmadat érezvén egy körmöt levágatsz
és akaratán kívül egy szőke nőt a táncba hívsz.
De egy másik napon egy mikrobuszból intő
hivatalnok látása miatt beteg szíved
majdnem a sírba visz.
De a hatalmat gúnyolod és senki nincs,
aki erősebbnek látszana nálad.
Minden mondatra emlékszel
és minden mondatod telitalálat.

Oriás szívedet derűs mosollyal
a világra büszkén megnyitod
jókor reggel a szemedet is,
keveset alszik negyven fele az ember.
Rekeszes táskádat degeszre tömve
rohansz egy átkozott hivatalba,
Nagy tudásoddal és a régi tekintélyeddel, 
Mert az idő halad, gyorsan szaladsz,
felelősséged biztos tudatában,
De egy másik napon rettegve gondolsz
mindarra, ami van és rettegve ülsz otthon
a szobádban.
Mert az idő halad, otthon maradsz, 
vagy sört öntesz a pezsgőbe egy éjjeli kocsmában.
Lüktető agyadat görccsel, haraggal és indulattal
rövidre zárva.

Ha harc, hadd legyen harc, megduplázod az 
összes tétet
És tévedhetetlenül bizonyos vagy abban,
hogy elvesztetted az egészet.
Derűre ború, borúra háború,
most elküldték Kantot a fenébe,
Igy kezdődött el a világ vége.

Szétszaladt bárányok között tüzet okádva
halkan emelkedik a szekér,
Illés még éppen odaér.
Jákob egy hatalmas létrával szintén arra szalad, 
Vigyáz, nehogy lemaradjanak.
De hiába lángol, mégsem ég el a fenyér,
Nagy csendben vár és hallgat a szél.

A mozdulatlan tájban minden áll csak a kastély
inog, miközben felrepül.
A lemaradt szentek helyett Te ülsz benn
egyedül.
Nyilam kilövöm, repülök át mind a száz szobán,
A százegyediken kendőt hímzel a szófán.

Élnek a kövek mert bennük is erő szalad
Gyémánt hegyen ég el a fény.
A kövek szikráznak és te látod,
Autók ajtaját tépi le a szél.

Tér és idő találkozása, Szellem és anyag elegye
- ez vagyok.
Minden szétdől és közben ropog.
Ahol én járok, áram ívek.
Egyhelyben állok és minden forog,
Nyomomban vannak a detektorok.

A Nap az apa, a Nap az én,
Ez érzéki látomás.
Ott áll egyedül Ezékiel,
Milyen hosszú villanás.
Nagy mágus, átlépted a határt
Sasként csaptam le rád.

Ez lesz az a nap, ha ez az az év,
A legutolsó állomás,
Hagyd el a vizet, hajód repül,
Tejfehér köd száll le rád,
Átváltozol és átváltozott a táj,
Megváltozott örökre már.

A macska elkapott egy madarat és a bokorba
szaladt vele, egy másik madár csivitelt a fán.
A hídra (nekem háttal) egy hangos autó fordult
éppen és a Hold majdnem a szemembe tűzött
volna, de lámpák alá értem én, talán ekkor tért
belém vissza ismét a remény.

(Víg Mihály dalszövege)
 


Az első négy

(~T)

Az első négy 
A második hat
A harmadik egy pillanat csak 
 


Állatok

(~B)
- avagy egy gyáva szovjet férfi nem beszél politikáról -

Látom, te Kecske vagy,
Szakállad milyen nagy!
Szarvak a fejeden.
Rám nézel csendesen.

Rám nézel, barna szem.
Megáll az eszem.
Várjak még? De hogy miért?
Meg nem mondja semmiért.

Mennyi kell? Mennyi még?
Meddig kell menni még?
Elszalad, rohanok.
Nyomban utánam oldalog.

Buta Teve. Neve Ede.
Szegény Ede, mi lesz vele?
Ede ma iszik
Ede ma fél
Ede ma fázik
Megvacsorázik.
Edének mindegy ez az egész.
Ede ma le és feledés.

Téé tova teve tova
Szegény Ede, mi lesz vele?

Ma este te vagy a főnök
Ez egy jóslat csak neked
Most csukott szemmel is látom,
Hol van, pedig elveszett.

Fenyófát húzol az úton.
Barna ballon sapka fejeden.
Mikor meglátlak rögtön tudom,
Mindent te jelentesz nekem.

A Káró Dáma és a Tref Bubi
Együtt mentek a körúton
Akarnak egy fagyit enni
A Kőr Király elment buszon.

Ma este te vagy a főnök
Fenyófát húzol az úton.
Mikor meglátlak rögtön tudom,
A Kőr Király elment buszon.

Telivér mén, egy ménesbe fedez
De ez a ló kétlábon áll. 
Két lábon áll, az orra remeg,
Ez az állat szemez veled.

(Víg Mihály dalszövege)
 


Álompor

(~B)

Álompor, álompor
Ments meg ettől a várostól
Álompor, álompor

(Víg Mihály dalszövege)
 


Balettcipőben

(~T)

veszélyes és más világ
kalandor tendenciák
a csillag lassan felragyog
távcső nélkül láthatod
balettcipőben, álruhában
Saljapinnal álmodok
sorsomat a rozsda marja
a végtelenbe táncolok

itt van az éj
a lámpafény
elveszett belőle rég
nem is tudom mitől ég

benn a titok benn az agyban
osztható és oszthatatlan
áram száll a véren át
érzem a drót áramát
elvesztette régi ízét
ellobbanó gondolat
a mindig késő gyorsvonattal
ott lenni egy pillanat

háttér a lét
nincs szenvedés
vágyaink mind eltaposva
végtelenített remény

rövidrezárt készüléken
közvetített pillanat
bemozdított hangulatban
némafilmként elszakadt

megtört a jég
ott állsz a fényben
száll az álom áll a kép
fék nélkül is állok gép

(Vető János dalszövege)
 


Bizonytalan randevú

(~B)

Még nem biztos, hogy ott leszel,
Ez bizonytalan randevú.
Én elmegyek, ha megbeszéltük,
És megnézem, hogy ott vagy-e? Hu...

Jobb lenne, ha nem kéne matekolni,
Nem vagy te olyan hülye fiú.
Egy másik csajról rejtsd le a majrét,
Azzal osonj haza. Hu...

Itt fekszem, rád várok minden délelőtt,
Próbálom agyoncsapni az időt.
Itt fekszem, rád várok minden délután,
Kihúzod a gyufát, apukám.

Csendben fogsz oszlani majd a bokorban,
Ott, ahol a cigit szívják a csajok,
Fékezz le még most, mielőtt szétmész,
Mondd azt: egy új nőt akarok.

(Lukin Gábor, Hunyadi Károly és Víg Mihály szerzeménye)
 


Delphine csodálatos átváltozása

(részlet a Rock Térítő című filmből)

Veszíteni mindenki tud
Az nagyon könnyű
A legkönnyebb
De ez a gyengeségben az erő
Szerintem ő a nyerő
Én a vesztest szeretem
Én a vesztest szeretem
Én a vesztest szeretem
És sokkal jobban, 
Mint a nyomomban tolakvó durva férfit
O, brutalitás
Csak puszta és nyers erő

Én szívemben benn lakik
A szívemben van a kedves vesztes
Aki rendes, de mégis elbukik
Végül
Csendes szerelmes szívemnek kedves vesztes
Forrón ölelj és csókolj hevesen
Heverjünk el a rekamién
Heverjünk el a rekamién
És kart karban zengjük híven
Fogadd el tőlem a szívem
E vesztes szív legyen a tiéd
(...)
Csodák nincsenek 
Tehát mindennek megvan a maga oka
Aki ezt sem hiszi el nekem
Az biztos nagyon ostoba
Pedig tudjátok jól
Hogy nem az ostobáknak áll a világ
Aki okos annak nyílik
A japánok szerint a virág
Azt mondod erre, hogy ez képes beszéd
Ezt ismerem régen
És nem hiszel nekem
De én nevetek ezen az egészen
Valami mégis azt súgja
Hogy csodát fogunk itt látni mi
Aki előidézi, 
A mágus, már fel is készült, ím ni.

(Víg Mihály, Másik János és Dénes József szerzeménye; ének: Urbán Mariann )
 


Ellenőr úr, kérem

(~B)

Ellenőr úr, kérem, se pénzem, se buszjegyem
És ellenőr úr, kérem, lejárt a bérletem
És ellenőr úr, kérem, elhagyott a kedvesem
 


Elmenekülök

(~B)

...Tudod, hogy soha sincs vége,
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban,
én túlélni szeretném...
Elmenekülök, elutazok
Lengyelországban is vannak még csajok
...
...nekem ebből elég
mért nem árulod a tested...
Rád szomjazik a város itt minden a tiéd
Én meg elmenekülök, elutazok
Lengyelországban még vannak csajok
...
zavaros ez az egész
őrülten ébren vagy 
jó ez vagy szenvedés
...
... mint a fénykép
szörnyű, mennyi veszély
agyamban minden hely foglalt
és csak csak veled szeretnék
jaj, jaj elmenekülök, elutazok
Lengyelországban még vannak csajok


Elmúlik (Tudom, hogy tudod)

(~B)

Tudom, hogy tudod, elmúlik
egy kicsit rossz most, de elmúlik
meg a mindig más is elmúlik
és a nagyon rossz is elmúlik
meg a nagyon jó is elmúlik
egyszer szörnyen, egyszer jól
és ez így, ez így van jól
olyan jó ez a szenvedés
olyan felemelő az egész
olyan szörnyen érzem magam
olyan szörnyen, szörnyen jól

Elmúlik, meggyógyít
Elmúlik, meggyógyít

Tudom, hogy tudod, elmúlik
egy kicsit rossz most, de elmúlik
meg a mindig más is elmúlik
és a nagyon rossz is elmúlik
meg a nagyon jó is elmúlik
egyszer szörnyen, egyszer jól
és ez így, ez így van jól
olyan jó ez a szenvedés
olyan felemelő az egész
olyan szörnyen érzem magam
olyan szörnyen, szörnyen jól

(Kozma György dalszövege)
 


Elszaladni késő

(~T)

Megkísért a hajnal
Az utcasarkon áll
Két kezét erősen karba téve vár
Elszaladni késő, itt maradni kár
Egy mosoly cserébe
Az ablak nyitva áll
Hétfő, péntek, szombat
Holnap vagy ma már
Elszaladni késő, itt maradni kár
Ház mögötti fénykép
Gyermekekre vár
Fénybe züllött árnyék
Szánalmas talán
Itt hagyott a holnap
Senkit sem talált
Megvakult a csendőr
Tébolyultan vár
Szétrobbant az ablak, dől be homály
Elszaladni késő, itt maradni kár
 


Esti kép

(~T)

...... pálmafák
Tengerparti fények, árnyak
Rengeteg ismerős 
Táncol lent a parti bárban
Lampion megremeg
Szellő fújja, én nem félek
Fénysugár átszalad
..........
Esti kép, éles még
Villamosról buszra szállok
Járdaszél, felsikít
Elvesztettük a megállót
Barna műbőrülés
Rajta firka, nem veszélyes
Jól látom, az van ott
Golyóstollal "...." 
Gondolat, átszalad
Reménytelen, utolérnek
Ellenőr, hátul áll
Karján szalag, én leszállok
Elfutok minden ok nélkül
És egy autó fékez
Felmegyek, csöngetek
Ajtót nyitnak és belépek
Nem várt senki, mégis jöttem
Kopogtam, zörögtem
Csendekbe betörtem
Rémregény ez az éj
Mi lenne a legokosabb
Azt hiszem, elmegyek
Nincs értelme itt maradnom
Angolos távozás
Maximum egy taxit hívok
Hogyha nincs, az se baj
Gyalog is hazatalálok
Ilyen estét nem kívánok
Senkinek sohasem, magamnak pláne nem
Végtelen szenvedés
Egyre csak a végét várom
Körmömet hangosan, jó mélyen
A falba vájom
Svábbogár rám mered
Mezítláb is eltalálom
Végzetes mozdulat
Szétkenve a harisnyámon
Ilyen estét nem kívánok
Senkinek sohasem, magamnak pláne nem
 


Esti séta

(~T)

épp elég 
unalmas képregény
valódi szenvedély
vakító szembefény!
láttalak
de sose vártalak
csak az a két alak
s a romos házfalak

hangulat
néha még elragad
a padon otthagyom
tovább nem hallgatom

Ugy éreztem nem lesz már meg
És közben a nap is elment
Számolatlanok a percek

Láztalan remegés ráz talán?
vagy ez a délután rövidebb, mint a nyár?
nem tudod
hogy mire gondolok
mikor az éjszakák 
festik az ablakot?

libbenő 
fekete függönyök
mögül kivillanó 
ipari jégcsapok

Ugy éreztem nem lesz reggel
Itt állhatok könnyes szemmel
És közben a nap is felkel

délután

(Vető János dalszövege)
 


Ez a ház is ledőlhet

(~BT)

Ez a ház is ledőlhet
Ellopta az időmet
Szemem sarka megremeg
Nekem aztán egyre megy
Mégis van egy pillanat
Ahol a hang elakad
Ez egy olyan fényes érzés
Ahonnan nincs visszanézés
Átcipel a városon
Maszek taxin vagy buszon
Nem lehet nem észrevenni
Honnan hová utazom
Távolról még messze van
Közelről meg még jobban
Húzd be sötét függönyöd
Senkihez sincs már közöd.

(Vető János dalszövege)


Fáraó népe

(~B)

Fáraó népe, nagy maharadzsa
nem néz oda és senki se látja.
Alkoholista, durva fej.
Ha kérdezik, nem felel.

A maharadzsa az nagy király.
Lelke biztos Indiába jár.
Nem iszik és nem is durva fej,
Ha kérdezik, nem felel.

(Lukin Gábor, Hunyadi Károly és Víg Mihály szerzeménye)
 


Felejthetetlenek

(~B)

Minket nem lehet elfelejteni 
Felejthetetlenek vagyunk.
Sorra felejtjük el az embereket,
Csak minket nem felejtenek el soha.
Különleges elmeosztály különleges kilépője a 
zsebemben.

Minden álmomat megette az ország
Minden fájdalmam újra kiserken
Belekényszerültem magamba megint
Felejthetetlen lettem.

Kép jelenik meg a kirakatban,
Egy szimpatikus arc az.
Látom, hogy most is csak én vagyok.
Elkerülhetetlen lettem.
Túlexponált képek, túl színes fények
szememben.

(Lukin Gábor, Hunyadi Károly és Víg Mihály szerzeménye)
 


Földreszálló emberek

(~T)

Földreszálló emberek
Felássák a kerteket
Lassan málló arcokat
Behavazott partokat
De én itt maradok, nem megyek
Nézem a tévében az ikreket
Egyedül leszek
Ismerős a mozdulat
Tárcsázod a számomat
Hosszú tornászlányokat
Nézve hallom hangodat
De én itt maradok, nem megyek
Nézem a tévében a filmeket
Itthon maradok
Egy másik lakótelep aszfaltján a négerek
Néhány felnőtt, sok gyerek
Lakásukban fegyverek
De én itt maradok, nem megyek
Nézem a tévében az ikreket
Jó hogy most felhívtál
 


Harang

(~BT)

Harang a rangod, védve vagy,
A rang harangod, véd a rang.
Édesem, légy velem, 
Elkerül a félelem.

Rangrejtve járni rangadó.
Rangrejtve járni neked való,
Mint harang, véd a rang,
Ha rang a rangod, védve vagy.

Elbújhatsz a rang elől, de kilóg, de nem lóláb 
Elbújhatsz a rang elől, de kilóg, de nem lóláb 
Mint harang, véd a rang,
Ha rang a rangod, védve vagy.

(Víg Mihály dalszövege)
 


Itt van, pedig senki se hívta

(~BT)
 

Itt van, pedig senki se hívta
Néz rám, de nem látom a szemét
És nem tudom, de arra emlékszem
Hogy nem értem, amit beszél

* Jó lábai keresztbe téve.
Azt gondolom: ki ha nem én?
Mondok valamit, semmit se értek
Itt ül szemben a rekamién

Nem figyel rám, a szemébe nézek
Ez mindig jól felkavar
Mond valamit, de semmit sem értek
Túl késő már és túl hamar

A székről átülök a fotelbe
Jobb, ha ma lelépek korán
Az fix, hogy jól meg lett keverve
Nem tudom, mi jöhet ezután

Jó, hogy ma látlak, mert szerintem szép vagy
Ezért fog el a remegés
Rólad álmodok, látlak egész nap
Túl sok ez vagy túl kevés

Gyorsan változik ez a környék
Vagy valaki vagy ő vagy én
Mond valamit, de semmit sem értek
Itt ül szemben a rekamién

Itt van, pedig senki se hívta
Néz rám, de nem látom a szemét
És nem tudom, de arra emlékszem
Hogy nem értem, amit beszélt

(Víg Mihály dalszövege)

(Az Eszkimó asszony fázik c. filmben a *-gal jelölt versszakot magától értetődően kihagyta Méhes Marietta)
 


Kergetnek

(~B)

Kergetnek és én gyorsan szaladok
Futólépésben osonok haza
Letámadnak ezek a kalandorok
Na mégis, mitől vagyok laza? Nana.
Kergetnek és én gyorsan szaladok
utolérnek ezek a kalandorok

Elefántcsontfekete fehér elefánt
Ébenfehér fekete éden
Éjfekete dunna, vörös lepedő
Kissé leverő heverő

Ha nem vágysz semmire
Mondd meg, mire vársz
Add fel postán gyorsan a szíved 
Nekem 

Nem vagy ennivaló, mégiscsak te kellesz
Te vagy a jó
Nem vagy te nő, s nem vagy ennivaló
Nekem csak te kellesz, mert te vagy a jó

Rögtön éreztem, más ez a szerelem

Kergetnek és én gyorsan szaladok
utolérnek ezek a kalandorok
Elefántcsontfekete fehér elefánt
Ébenfehér fekete éden

Kergetnek, gyorsan szaladok
Körbefognak kalandorok
Elefántcsontfekete fehér elefánt
Add fel nekem gyorsan a szíved 
Körbefogtak a kalandorok
 


Ketten a parketten

(~B)

Fétisről álmodtam az éjjel
Üvegharangok szólaltak meg az éjben
Pár taktika nem számít a bálban
Cirano leveti magát az ágyról
Ma éjjel vedeljük a pezsgőt
Egymáshoz símulunk ketten
Egymáshoz símulunk ketten
A parketten 
Sorakoznak már a hárfás lányok
A királynőt bátran kíséri négy perec
Karok és lábak érkeznek percre
A bálkirálynő pornókrémest evett ebédre
 

(Csík, Pajor Tamás és Víg Mihály szerzeménye)
 


Kész az egész

(~B)

Kész az egész
Mindennek vége,
Vége már és
Nem lesz másik
Nem lesz jó
Soha már
Soha talán.

Kész, ez kész.
Talány, hogy honnan lesz új,
Hogy honnan jön el, ha jön,
Vagy nem jön el soha már.
Soha talán.

Ez van, ezt kell szeretni.
Most már mit lehet tenni,
Torkodra forr szavad,
Elmenned nem szabad
Elmenned nem lehet,
A rendőröd leszek,
Az erő engem szeret,
Te csak velem lehetsz.

Tőle és vele van a lélek,
Neki lelkesülnek a dolgok,
Nélküle minden kopár,
Vele meg teljes és boldog,
Hogy lenne vége, szamár,
Soha már, soha talán.

Ennek rég vége már,
Jó hogy nirvána vár,
(Vár a Nirvána bár)
Jó hogy nem fogok lenni,
Ez van, ezt kell szeretni.

Kész, ez kész, nincs vége,
Vége már.
Nem múlhatott el és nem fog
Elmúlni soha már. Soha talán.
Talán soha már.
 


Kínai kormány

(~B)

Tudja jól a kínai Kínai kormány
Mit akarok, engem akar
Egy step-táncos vagyok a karba' - zavarba' -
Adó vagyok, de valami zavar.
Magnetikus vagyok, eleven angyal,
Adó vagyok, de valami zavar.
Cseh-szlovák vagyok, de délen élek,
ezt a környéket itthagyom hamar.
"Igen, igen, mindig ezt mondja, ha kérdezem,
és ha megcsókol, rámnevet a kedvesem.
És néha mesél, fogja a kezem,
vállára hajtom, csendben a fejem,
Igen, mindig megvigasztal, mindig jó vele,
hozzá hűtlen nem leszek, hááá"
Törpe vagy tigris, péntek vagy szombat,
Édes vagy, érzem a zuhanást,
Torzítatlan vétel, zavartalan adás,
Fausti pillanat, örök maradás.
 
 


Levert vagy

(~BT)

Levert vagy, megnyerő
Barna vagy szőke nő
Barna vagy szőke nő
Honnan kerül elő
Minden pillanatban
Mindig más alakban
Mindig azt szeretnéd
Ha mindig más helyen lehetnél
Vissza-hozzád visz
Odarepülök - ha lehet - 
Veled maradok
Jó veled
Extatikus - fantasztikus
Nagyon szerény - gyönyörű lény
A földtől az - oly messze még
Égig ér - még elér
Minden pillanatban
Mindig más alakban
Mindig azt szeretnéd
Ha mindig más helyen lehetnél
Vissza-hozzád visz
Odarepülök - ha lehet - 
Veled maradok
Jó veled
 
 


Mániákus depresszió 

(~BT)

Mániákus depresszió
..... szemüvegben
Mozgásom szép meg kecses
Alig állok a lábamon
Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Vetített viasznő vagy csupán
Rajtad csillog fénypongyolám
A fények kékben úsznak, hajnal hasad
Szeretem a színes álmokat
Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Szeretem ezt az álmomat
Fekszem a fűben az ég alatt
Két dologgal egészen eltelve
Alvást és mosolygást mímelve
Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

* (Mengele néven bújkálok Algír külvárosában
Les rám egy szadomazichista
Tisztaságmániákus őrült
Akivel együtt lakom
Ö is kém, figyeli, kinek dolgozom
Én is az asztalán matatok
Hogyha nincs itthon
Mindent megteszek, hogy megtudjam
Kinek dolgozik
Ugyanannak a két ellenséges csoportnak
Küldözgetjük jelentéseinket
Akik egymásnak küldözgetik
Jelentéseiket rólunk)

Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Szeretem ezt az álmomat
Fekszem az ágyon a víz alatt
Lelkem vándorol
A testem halott
Magamra vetített kép vagyok
Nem tudom, hogy hol vagyok
Mindig rád gondolok

Végül elaludt szegény
Ez már így egy kész regény
De még le se csukta a szemét
Ujra hallja a mesét
Nem tudom, hogy hol vagy
Mindig rád gondolok

(* Prózai betét, Víg Mihály mondta a Balaton kazettán megörökített 1985 április 27-i koncertjén; amikor Trabant-koncerten Marietta énekelte a dalt, ez a rész nem szerepelt.) 
 


Marionett

(~T)

Reggel a fürdőkádban
Forró vízsugárban
Délben a cipőbolt
Mi ez a vörös folt
Eszkimó jégbalett
Nem lehet kedvesebb
Nem lehet olyan szép
Nem lehet oly hideg
Kihűlt a két kezed
Hibátlan marionett
Nem lehet szebb, se hidegebb

Olyan esztelen vagy
Olyan szemtelen vagy
Olyan elveszett vagy
Olyan kegyetlen vagy
Néha minden megfagy
Néha minden elhagy
Néha mégis megvagy
Hibátlan marionett
Nem lehet szebb, se hidegebb

Vigyázz rám a buszon
És a villamoson
Rám a metrón, Héven
Mindig, nyáron, télen
Repülőn az égen
Míg a taxi vár lenn
Jégen korcsolyázva
Vízen vitorlázva
És vigyázz a fogason is
Felfelé és lefele is.
 
 


Menj haza

(~BT)

Oly régi már ez
Ujabb sosem lesz
Menj haza, jó?
Go, baby, go, go, go, go, go,

A fiúk nem hívtak
Látni sem bírnak
Menj haza, jó?
Go, baby, go, go, go, go, go

Túl siralmas vagy már
Itt mindenki utál
Menj haza, jó,
Go, baby, go, go, go, go, go
Jó, menj haza, jó?

Látni sem bírlak
Értsd meg végre
Az egésznek vége
Menj haza, jó?
Go, baby, go, go, go, go, go

Elég volt belőled
Már beteg vagyok tőled
Menj haza, jó?
Go, baby, go, go, go, go, go,
Jó?
Látni sem bírlak
 


Mindig egyedül

(~B)

Mindig egyedül, egyedül állok
Csak rád, rád várok
Egyedül állok, csak rád várok
Te nagy vagy és drága, én magamba zárva
Hogy legyek a tiéd
Nem lehetek elég
Hogy szeressek beléd
Nem lehetek elég

Te nagy vagy és édes
És kicsit szeszélyes veszélyes
Hogy legyek a tiéd
Nem lehetek elég
Hogy szeressek beléd
Nem lehetek elég

Oh isten!
Ugye nagy vagyok és tiszta
Én csak a nagy, a nagy 
A nagy nőt várom vissza
Egyedül állok
Csak rád várok
 


Napszúrás

(~T)

Az igazság az, hogy megbolondulok
Az igazság az, hogy szóhoz sem jutok
Hogy mért vagyok ilyen
És mért csinálom ezt
Csak akkor derül ki
Mikor már vége lesz
O, bébi
Nem találok szavakat
O, bébi
A szívem nem kirakat
Jól bepörögtem
Ez nem titok
De hogy mitől
Azt nem firtatod
A testem, a lelkem
Nekem is talán
Megfejteni ki tudná igazán
O, bébi
Nem találok szavakat
O, bébi
A szívem nem kirakat

(Méhes Marietta dalszövege)
 


Nekem se jó 

(~B)

Finom, hogy nem szól semmit 
csak hallgat, mint egy néma
Sohasem mozdul meg 
Csak fekszik, mint egy béna
Tudom, hogy őrá hiába várok
Nekem hiába mondják a hiú barátok
Nekem se jó, ha valaki elhagy
És az se jó, ha valakit elhagyok
De unalmas, hogy mindig itt vagy
És én az undortól már meghalok

Jobb lenne ha most már elmenne
Abba lehetne hagyni
Vagy csinálna valamit rögtön
Vele lehetne maradni
Nekem se jó, ha valaki elhagy
És az se jó, ha valaki felhagy
De unalmas, hogy mindig itt vagy
És én az undortól már meghalok
 


Nem mond semmit

(~T)

Nem mond semmit
Meghalt alak
Gyorsan röppen mint a gondolat
Nem hosszú idő ez
Csak egy pillanat
Még el se ment
Máris itt maradt
Jó, hogy itt vagy
És én is itt vagyok
... ragyognak a csillagok
Jó, ahogy nem vagy itt 
És hiányzol nekem
Nem vagyok rosszul
Mert jó nekem
 


Nem saját nevem

(~B)

Nem saját nevem, viselem addig
Elveszítem szép nevem
Madár leszek arra az időre
Még ez az érzés a szívemen

Elrepül a lélek, micsoda ének
Percek alatt telnek az évek
Száz csoda vár ma, gyerünk a bárba
Ne ellenkezz, úgyis hiába

Egy roncs vagyok, mióta megláttalak
Nem lehet nélküled élni
Mondd, miért nem szeretsz, jaj, mi a baj
Ha akar nem képes rá és ha képes, nem akar

Beteg vagyok hogyha nem vagy enyém
Nem lehet nélküled élni
Miért akarsz teljesen őrültté tenni
Nem volna jobb kettesben boldognak lenni?

Még szeretlek, tehát légy az enyém
Nem lehet nélküled élni
Mondd, mi az ára, semmi se drága
Bármit kérj, mindent odaadok én

Én szeretem a lányokat
Egy kicsivel jobban, mint a fiúkat
Ugyis az a vége, nem érdekes
Ne kínozd magad, nem érdemes

Lélegezz, és ne védekezz
Dőlj hátra és hunyd le a szemed
Ugyis az a vége, nincs semmi értelme
Miért nem vagy enyém, ha ez nagyon agyon nyom?

Nemcsak nincs, de veszélyes is,
Nemcsak méreg, de drága kincs is,
Kéne, ha volna, lenne a boltba',
De nem kapható és nincs, nincs, nincs, nincs.

(Víg Mihály dalszövege)
 
 


Nem segít... I.

(~B)

Nem segít senki sem,
pedig nem vagyok egyedül sosem.
Mindig van velem valaki,
aki tudja, ellenem mit tegyen.
Fárasztó ez a délután,
Minden nő kövér vagy sovány,
Már megint nem történt semmi sem,
pedig nem vagyok egyedül ma sem.

Nem segít senki sem,
pedig nem vagyok egyedül sosem.
Mindig van velem valaki,
aki tudja, hogy mi a jó (miaó) nekem,
Fárasztó ez a délután,
egy átvirrasztott éjszaka után.
Már megint nem történt semmi sem,
pedig nem voltam egyedül ma sem.
Figyelj: látnak téged
tudunk rólad
túlbeszélted
látják ki vagy 
Ezek mindenre képesek.
Ezek mindenre képesek.

Nem bízhatsz senkiben,
nem vagy egyedül sosem.
Te mégis teljesen egyedül vagy,
azt hiszem, rajtad nem segít senki sem.

(Lukin Gábor, Hunyadi Károly és Víg Mihály szerzeménye)
 


Nem segít... II. 

(~BT)

Mindig mindent meg kell bánnod
Semmit se mondhatsz el ingyen
Minden szavadat félreértik és
Senki sincs, aki segítsen

Mindenki azt hiszi, róla van szó és 
Senki se tudja, hogy erről szó sincsen
Mindenki azt hiszi, félreérted és
Senki sincs, aki segítsen

Akkor most hol van, akit várok?
Volt, vagy majd eljön vagy az sincsen?
Volt, vagy majd eljön, de én itt vagyok és
Senki sincs, aki segítsen

(Lukin Gábor, Hunyadi Károly és Víg Mihály szerzeménye)
 


Neon alatt

(~T)

Már megint egy látomás
Egy kihalt állomás
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad

Már megint egy állomás
Egy kihalt látomás
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad
Neon alatt tépem hajad
Egy tincs a kezemben marad
 
 


Ott torony volt

(~BT)

Ott torony volt Fekete tenger
Bent a vízben rengeteg ember
Hol lehet most nem találom
Biztos megjön itt megvárom
Mindaképpen mint azelőtt
Négykor ott lesz a bolt előtt

Ez a magas nagyon derék
Kicsit kövér azért szerény
Másmilyen mint általában
Vonzó volt ha néha láttam
Vagy mágus ez vagy kábulat
Levegőt vesz a víz alatt

Ott torony volt Fekete tenger
Bent a vízben rengeteg ember
Most is inog még serényen
Vizet látok a sövényen
Fekete víz fehér tenger
Torony csónak és sok ember

(Víg Mihály dalszövege)
 


Perzsa szőnyeg

(~B)

Mi van, mi van a szőnyeg alatt
A nagy perzsa szőnyeg alatt
Nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat
Nem, nem, nem tudjuk, hírzárlat
...
 


Pirosbetűs napok

(~T)

Január egy
Április négy
Húsvét és május egy készen van ez a félév
Húsvét és május egy készen van ez a félév
Augusztus húsz
November hét
Karácsony és 
Szilveszteréj
Eltelt az év 
Megint egy kész

Tükörbe ha
Meglátod őt
Nem tudni honnan de mégiscsak ismered őt
Megismered a terajtad múló időt.
Fényképeken 
Festményeken
Felismered
El is hiszed
Itt van tehát
Itt vár terád
Lehet igaz
Lehet csaló,
Nem az a szép
Nem az a jó
Üres a tér
És nem beszél 
Senki ma arról hogy mit hoz az év
Senki se jósol ma arról hogy mit hoz a tél
Atomcsapást
Nehéz esőt
Nem ismered
Nem is szabad
Nem is lehet
Nem is mered
Nem is tudod
Nem is lehet
Nem is szabad
Nem is mered

Minden felől 
Nehéz eső
Digitálisan is áll az idő
Lámpával kereshetsz akkor se jövök elő
Mert eltűnök
És mint a köd
Beborítok
Lesüllyedek
Elillanok
Eltűntetek
Beborítok
Lesüllyedek
Eltűntetek
Elillanok

(Vető János dalszövege)
 


Porrátörve

(~B)

Ez lesz a vége.
Mondtam előre.
Mindenkinek ez jut az eszébe.
Két tűz között, horogra akadva,
mondtam, hogy nem tudok vigyázni magamra.
Gyanús vagy nekem.
Lekötelezett.
Megismétlődik a régi eset.

Látod azt mondom, légy ma velem.
Ved le gyorsan a pulóverem.
Ráfaragtál,
faragatlan.
Kéne egy kis hely az agyban.
El kell kezdeni.
Abba kel hagyni.
Nem volna jó belédszeretni.
Porrátörve. Legyömöszölve.
Mindenkinek ez jut az eszébe.

(Víg Mihály dalszövege)
 


Ragaszthatatlan szív

(~BT)

ragaszthatatlan szív
hív magához szív magához
felejthetetlen ív
körbetáncol magához láncol
unatkozhatnék is
de most az álom máya a fátyol
mozdíthatatlan áll
a másik oldal szembe magával
magamagával vár
nehezen ébredek fel
még itt az álom úgy találom
fárasztó egy reggel
nem kelek fel nem megyek el
alszom tovább
még itt az álom úgy találom
fárasztó egy reggel
nem kelek fel

(Vető János dalszövege)
 


Rió és Tokió 

(~T)

Víztükrön elveszett 
képedre ébredek
gondolom, nem lehet, 
hogy nem leszek
Becsap a képzelet

Talán hajóra száll 
még ma délután
több, mint egy év után
ha hajóra száll

Hajnali ablakon 
most is láthatom
szemben a házfalon
a furcsa árnyakon

Rió és Tokió 
szól a rádió
hiába kergeted
hullámod elveszett
torzít a képzelet

(Vető János dalszövege)
 


Rövid séta

(~T)

Rövid séta a végtelenbe
Itt van a jegy a kezemben
Nem szomorítanak az álmok
Nem hiányzik a hiányod
Köd borítja már a testét
Arcomra fagyott a festék
Én is bármelyik pillanatban
Te is bármelyik pillanatban
Ö is bármelyik pillanatban
Hallom, hallom, dam-da-dam-dam

Indulás előtt partra tettek
Értelmetlenek már a tettek
Rosszul fűtött téli álmok
Kormányozható vallomások
Csapd a kezed a zsebedbe
Rövid séta a végtelenbe
Én is bármelyik pillanatban
Te is bármelyik pillanatban
Ö is bármelyik pillanatban
Hallom, hallom, dam-da-dam-dam
 


R & R

(~B)

Most tényleg félek, vagy csak a szer hat,
Felelhetek-e magamért?
Elment vagy itthon van-e macska,
Ha én vagyok a kisegér?

Figyelnek vagy nem figyelnek?
Rettegned kell-e tereken?
És dugdosnod kell otthon a dolgokat.
Vagy nem veszik olyan mereven?

Nem hív senki már napok óta,
Nem baj, az egyik csúnya, a másik hideg.
Most már biztos, hogy igaz az a sóhaj,
Nem éri meg, nem éri meg.

Nem éri meg, nem éri meg,
Nem éri meg, nincs már minek.
Most már biztos, hogy igaz az a sóhaj,
Nem éri meg, nem éri meg.

Fausti pillanat, örök maradás,
Egy deck-kel állsz és veszed az adást.
A karosszéked körbe-körbe-körbe forog,
Százezer arcod visszamosolyog.

Fluoreszkáló pingponglabdában
Melletted pattog a világ hiánya,
Örök maradás, Fausti pillanat?
Fényéve már, hogy nem láttalak.
 
 


Sokan várnak a csodára

(~T)

Színes tévét nézek, jön a világ
Nézhető a Föld
Hogy lesz minden szinte percek alatt
Kék és mustárzöld
Posztószürke mezbe öltöztetett
Olomszenvedély
Szánalmasan éhes embereket
Fújt el itt a szél
Sokan várnak a csodára
Nincs mit enni vacsorára
Sokan várnak a csodára
Nincs mit enni vacsorára

Holdgömb esett reggel a bögrémbe
Hiszel-e nekem
Vágyat láttam égni a szobában
Érzed-e velem
Kést is láttam fenni vacsorára
Eszel-e velem
Lépcső helyett liftet választottam
Felmegyek veled
Sokan várnak a csodára
Én is megyek nemsokára
Sokan várnak a csodára
Én is megyek nemsokára

Elromlott a búvárfelszerelés
Még is partot érsz
Felmondta a gép a szolgálatot
Mégis van remény
Nem számított senki a téglára
Mégis téged véd
Megtaláltam én is azt a pontot
Ahol nincs esély
Matatok hát a limlomban
Kijárási tilalom van
Matatok hát a limlomban
Kijárási tilalom van

Hajnalban a szétlőtt boltok előtt
Kígyózó sorok
Hátul áll egy nepper, dúdol nekem
Édes indulót
Papírvékony jég a hullámokon
Minden hatalom
Összegyűjtott önarcképeimet
Összepakolom
Sokan várnak indulásra,
Kihívásra, behívásra
Sokan várnak indulásra,
Kihívásra, behívásra
 


Tangó 

(~T)

Hogy merre menjünk részben
Eldönthető az észben
Másrészt viszont az út kanyarodik
S így néha-néha kitavaszodik

Mégsincs reménység hidd el
Sok bölcsesség és hit kell
De el sem indulsz, ha a szerelem
A szíved mélyén nem alapelem

Az élet útján andalog vagy
Tipeg is és szalad is az ember
A fények árnya rád ragyok
S a ködön át az orrodig se láthatsz

Én mindig arra nézek
Hol Dél van és nem Észak
A láng a jégnél mégis melegebb
Ne legyen belőlem eleged

(Kozma György dalszövege)
 


Tangó 

(~B)

Nem a te tangódat járják már Ferry
az eszkimók rég kihaltak
a kínaiak átálltak másra
ezt látjuk mi az ördögre várva
a moziban is ördögök vannak
az isten már közbe se lép
tangódnak rég vége
ez senkinek nem elég

Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, Prágai Tavasz
Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, Prágai Tavasz

Senki nem emlékszik Párizsra, édes
senki nem tudja, miről van szó
senkit sem érdekel, 
mert itt mindenki
mert itt mindenki sportoló
a metróban is sportolók ülnek 
sportolnak a buszvezetők

Párizsnak rég rég vége
ez senkinek nem elég
Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, Prágai Tavasz
Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, angol tavasz

Senki nem emlékszik a múltra már, édes
senki nem tudja, miért volt az jó
a történet ezért van készen
ezért tetszik, ezért jó

Pekingi ősz, orosz tél
magyar nyár, angol tavasz
 


Tudod, hogy soha

(~T) 

Tudod, hogy soha sincs vége
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban
Én túlélni szeretném.

Eljött a ma a tegnapra
és ugyanez lesz holnapra,
elmentél, hiába várok,
de jól vagyok, ha nem hiányzok

Várok is meg már hiába,
látod? minden be van zárva.
Nem megyek, hiába kéred,
úgyse talállak meg téged.

Nem megyek, hiába várod,
rég kiürült ez a város,
nem hiszem, hiába kéred,
nem értem, minek beszélek.

Nyáron alszom téli álmot,
és szavakat nem találok.
Szörnyűek ezek az esték,
ha nem fognál most leesnék.

Leestem és összetörtem,
látom magam a tükörben:
fénylő arccal a sötétben,
fáradtan és összetörten.

Ránéztem és összetörtem,
sokkal jobb ez, mint hittem.
Vagy rosszul vagy jól vagyok,
nem voltam és itt vagyok.

Tudod, hogy soha sincs vége,
tudod, hogy mennyi elég.
Kéne egy kis hely az agyban,
én túlélni szeretném.

Eljött a ma a tegnapra,
és ugyanez lesz holnapra.
Elmentél, hiába várok,
de jól vagyok, ha nem hiányzok neked.

(Víg Mihály dalszövege)
 


Valld be... 

(~B)

Valld be, hogy bánt nem szeretlek,
De mint egy árny mindig követlek
Valld be, hogy fáj, szeretlek,
S mint egy kísértet, követlek.
Szeretlek én, szeretlek,
Szeretlek, követlek én.
Valld be, hogy rossz vagy, kegyetlen,
Hova jutsz, mire jutsz, mire jutsz, nélkülem?
Görcsben a láb olyan ügyetlen
Mire jutsz, hova jutsz, mondd, mire jutsz, nélkülem?
Szerelmem, szeretlek, követlek.
Szeretlek, követlek én.

Szárnyas ember, hova futsz?
Szárnyas ember, hova szaladsz?
Isten, tudja, mi a vége,
Te elmész és ő itt marad.

Te egy angyal vagy és én szeretlek
Téged az égbe is követlek
A felhőkön is járdákon követlek,
Az égben is járdákon követlek.
Szeretlek én.
Nagyon szeretlek.
Szeretlek, követlek én.

(Víg Mihály dalszövege)


M.U.Z.I.K. | FÖLDSZINT | MAGASPINCE / Trabant | MÉLYPINCE | HANGMINTA

Artpool | kereső