2000 - A VÉLETLEN ÉVE AZ ARTPOOLBAN
(a véletlen: csak a valamihez képest és a valamin túl lehetséges)

Az országképet már nem lehet kizárólag Bartók Bélára vagy az Aranycsapatra építeni, ők ugyanis már kinőtték az országot, mondja a világ egyik legjelentősebb, külföldön élő, magyar származású reklámszakembere Alexander Brody, (A világpolgár,168 óra, 2000 január 6.) akinek nagyapja Bródy Sándor, nagybátyja Hunyady Sándor. Édesanyja festőművész volt, ezért olyan emberek között nőtt fel, mint Czóbel Béla, Kmetty János, Szántó Piroska. Gyakran megjelent náluk Dinnyés Lajos akkori miniszterelnök, Balogh páter és Vas Zoltán miniszter. Csortos Gyula és Bajor Gizi is minden vasárnap náluk ebédelt. Később, amikor Princetonban tanult, sokat vendégeskedett Neumann Jánoséknál, gyakran Einstein is ott volt. Miután New Yorkba költözött, a Gombaszögi Ella-László Ernő házaspárnál néha összefutott Greta Garbóval. Érdekes emberektől nehéz semmit sem tanulni - mondja. Ha az ember kíváncsi, és szeret másokat, jobban boldogul az életben. Másrészt, ha túl sokat dolgozik, nem élvezi a munkát, s akkor nem éri meg. Nem lehet tükörbe nézni, ha nem adjuk saját képességeink legjavát.

A zen szerint nem muszáj magunkat túl komolyan venni, a vége úgyis a semmi. Ha kérhetnék a magyaroktól valamit, az lenne, hogy ne vegyék magukat olyan komolyan. Minden embernek előbb el kellene döntenie: világpolgár akar-e lenni, vagy meg akarja állni a helyét saját falujában. - Mindkettő jó és értékes. Csak aki a kettő közé szorul, az sosem érezheti otthon magát. Ha túl okos a saját közösségében, akkor az számára szűk lesz. Ám ettől még nem válik világpolgárrá, hiszen hiányzik hozzá a látóköre, élettapasztalata.