"28 EDE" táblakiállítás a Budapesti Őszi Fesztivál és az Ede-napi fesztiválhoz kapcsolódóan

(1866 - 1950) KALLÓS Szobrász. Vörösmarty téri szobrán a figyelő mozdulattal ülő költő alatt a Szózatot éneklő népet az öregek, ifjak, polgárok, parasztok, asszonyok és leányok gazdag csoportja jelképezi. (1872 - 1948) TELCS Szobrász. Jellegzetes magyar típusokat bemutató életképeket és díszítőszobrokat mintázott a Zeneakadémia homlokzatára. (1889 - 1915) BOHACSEK Festőművész. Életműve néhány olajképből és rajzokból áll csupán, nagyobb részük tájkép. Emlékkiállítását 1917-ben a Ma kiállítóhelyiségében Kassák Lajos rendezte meg. (1859 - 1919) NEUMANN Rabbi, fordító, történész, Nagykanizsán főrabbi volt. Az Országos Rabbiegyesület elnöke, szerkesztette a Magyar Izráelt, számos önálló könyve, tankönyve is megjelent. (1950-1999) HERTELENDI Az Atommagkutató Intézet legdinamikusabb munkatársa, sokoldalú tudáson alapuló fantázia és az elképzeltet megvalósító cselekvő akarat embere, aki tudta, mit hogyan, kinek a segítségével, milyen eszközökkel lehet megvalósítani. (1873 - 1944) ORMOS újságíró, író, szociológus (1833 - 1904) SZENGER Orvos, Miksa császárral Mexikóban járt. (1879 - 1909) HARKÁNYI ügyvéd, közíró (1891 - 1962) HALÁPY festő, grafikus (?) HRUBY A budapesti egyetemen tanult, hegymászó a Tátrában, majd a Keleti-Alpokban. Később turistáskodott és túrasízett. (1908-2003) TELLER Az atomfizika élő klasszikusa, részt vett az atombomba kifejlesztésében, a hidrogénbomba-programot pedig már ő irányította. (1864-1923) KABOS Nem volt igazán jó író, de nem volt rossz író sem. Vannak írók, művészek, szellemi alkotók, akikre sem a jelentékeny, sem a jelentéktelen jelző nem illik. Az ilyenek műveiből lehet a leghitelesebb képet nyerni egy-egy kor ízlésátlagáról. (1931-1997) BODNÁR Festő-grafikus, a Cserkészfiúk Szövetsége tagjaként rajzolt és szerepelt. Aztán az 1950-es évek elején rázárták a kérdéseket is feltevő fiatal katonatisztre a börtönkaput. Nem volt országosan ismert mester, de sokan becsülték a Csepel-szigeten munkáit. (1831 - 1902) MATERNA A Vág-völgye lelkes kutatója. Idős korában is sokat túrázott, írásai jelentek meg a Turisták Lapjában (1892-1970) WRENKH Vidám aszkéta volt, szent életű kanonok és tudós. Mindig szeretettel és feltétlen bizalommal vezette az embereket. Zárakat az ő ideje alatt nem zártunk, nem is veszett el semmi soha. (1820 - 1888) BLÁSY Nagy zergevadász, hegymászó, kereskedő és közbirtokos. Ő építette az első menedékházat a Felkai-völgyben. Neve néhány tátrai helynévben is megmaradt: Blásy-horhos, Blásy-völgy. (1853 - 1931) DAITS Orvos, múzeumi gondnok. A Tátrai Múzeum egyik alapítója és szervezője, valamint gyűjteményének szorgos gyarapítója. A tátrai turizmus népszerűsítője. (1851 - 1901) EGÁN A magyar mezőgazdaság fejlesztése terén kifejtett munkássága főként a tejgazdaság korszerűsítésére irányult. Szorgalmazta a tejszövetkezetek létrehozását Budapesten, s kidolgozta a budapesti központi tejcsarnok alapszabály-tervezetét. (1849-1940) MARGALITS Nyelvtanár, jelentős közéleti és sokirányú tudományos munkásságot folytatott. A 20.000 szólást tartalmazó "Magyar közmondások és közmondásszerű szólások" mellett "Zrínyi Miklós, a költő" a legjelentősebb önálló munkája. (?) THEISS A matematikai közgazdaságtan kiemelkedő magyar gondolkodója. Az 1930 és 1945 közötti időszakban felkészültségével nemcsak interpretálni tudta kora meghatározó közgazdászainak gondolatait, hanem kutatásaival tovább is vitte azokat. (1839 - 1903) KÜHNE Kölnből érkezett Magyarországra. A Kühne-féle "Hungária Drill" merítőkorongos lófogatú sorvetőgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette. Iparteremtő tevékenységét jelentős kitüntetésekkel jutalmazták. (1819 -1904) PORGES Prágából érkezett Magyarországra. Pécsett, a ma is működő kereskedelmi iskolát alapította, amelyet húsz évig áldozatkészen, nagy hozzáértéssel, kiváló pedagógiai felkészültséggel vezetett. (1907-1997) MUSKÁT Aktív munkaéveit szabómestersége, szabadidejét az amatőr sport kötötte le. Tiszteletre méltó egyéniség volt, a politikailag nehéz években is eredményesen képviselte a természetbarátok érdekeit. (1814-1878) SZIGLIGETI Az elnyomatás korának legfontosabb drámaírója, a színházpolitikában szinte diktátor, a színház és a dráma századvégi fellendülésének előkészítője. (1836 -1894) PAULAY A színházi kultúra századvégi fellendülésének meghatározó személyisége, 1878-tól a Nemzeti Színház rendezője és igazgatója. A terézvárosi Szerecsen utcát Hevesi Sándor neveztette át róla 1925-ben. (1843-1935) WÉBER A svájci születésű pedagógust Eötvös József miniszter hívta 1870-ben Magyarországra. Az immúnis homokra történő szőlőtelepítés kezdeményezője és eredményes kivitelezője. A Kecskemét melletti Helvécia neki köszönheti nevét és ismertségét. (1830 - 1910) KÖRNYEI Ügyvéd, a jogászegylet alelnöke, az ügyvédi kamara választmányának tagja, 48-as honvéd. (1903-1959) ZATHURECZKY A magyar hegedűművészet egyik legnagyobb alakja, a londoni Királyi Akadémia hegedű tanszéke az ő nevét viseli.

[2000] [napló] [véletlen éve] [séta] [intermédia] [Artpool] [kereső]