2000 - A VÉLETLEN ÉVE AZ ARTPOOLBAN
(a véletlen: csak a valamihez képest és a valamin túl lehetséges)

Séta az evolúciós véletlen valóságokban és elméletekben,
a művészet a tudomány és a politika határterületein.

[művészet] [művészettörténet] [művészettudomány] [filozófia] [káosz] [véletlen] [sebesség] [viselkedés] [lélektan] [agykutatás] [világkép] [szociológia] [alkotmányjog] [új kapitalizmus] [univerzum] [lehetetlen]


anonim költészet: a mindennapi élet utólag költőinek tekintett névtelen alkotásai. (Falfirkálások, fényreklámok, véletlenszerűen egymás mellé kerülő plakátok szövegösszefüggései, jelek az utcán, tetoválások stb.) kép/vers


A kockázás időnként a labdajátékok népszerűségét is meghaladta. Hogy mégsem tudott sem az ókorban, sem a középkor elején az őt megillető rangra kerülni, azt a véletlennek köszönheti. Ugyanis közéletét is szabályozó törvények mind a mai napig nem tudták a véletlent megfogalmazni


Úgy tűnik, fizikai tény, hogy igazi véletlen a fizikai jelenségek mélyén létezik. Ez a rejtett paraméterek problémája. Neumann János volt az, aki először evvel foglalkozott, és bebizonyította, hogy egy meghatározott modellben nem lehetnek rejtett paraméterek, mert azok ellentmondanának a kísérleti eredményeknek. Ezt tételt Bell amerikai fizikus továbbfejlesztette; általános körülmények között is sikerült egy olyan kísérletet terveznie, ami ugyanerre az eredményre vezetett. Nem találtak rejtett paramétereket. Ami azt jelenti, hogy a kvantummechanikai véletlenünk mélyén már nincsen további megismernivaló. A természet a véletlen mechanizmusára épül. Épül egyrészt mondjuk az elektronnak a bizonytalanságára, és másrészt, egy másik szinten épülhet az öröklődésnek a bizonytalanságára. Lehet, hogy ugyanez az elv vezérli azt is, és emiatt nem tudjuk és nem is akarjuk megmondani, hogy mondjuk a két szülő génállománya hogyan kombinálódik össze egy új lénnyé.

(Ezredvégi beszélgetés Mérő László matematikussal)


Aligha véletlen, hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL!

(Kiss Dénes: A "TITOKZATOS" MAGYAR NYELV TÖRVÉNYEI ÉS JÁTÉKAI)


"Maga a nagy Földgolyó gyorsan érlelődő válságban van" - vág Neumann a dolgok közepébe 1955-ben, Túlélhetjük-e a technikát címmel megjelent stratégiai tanulmányában. Rámutat, hogy ez az emberiség egészét érintő válság "nem véletlen eseményekből, vagy emberi hibákból ered. A technikának egyfelől a földrajzhoz, másfelől a politikai szervezethez való viszonyában gyökerezik." "Ezért szükséges lesz, hogy új politikai formák és eljárások fejlődjenek ki. Minden tapasztalat azt mutatja, hogy még a most kibontakozónál kisebb technikai változások is mélyen átalakítják a politikai és társadalmi viszonyokat." "A fejlődés ellen nincs gyógymód"- állapítja meg Neumann, és ezt a végkövetkeztetést vonja le: "Előre kész receptet kérni nem lenne ésszerű. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat határozhatjuk meg: tolerancia, rugalmasság, intelligencia."

(A MAGYARSÁG HOZZÁJÁRULÁSA AZ EGYETEMES KULTÚRÁHOZ )


Ha valamilyen oknál fogva véletlenszerű jelekre van szükség, akkor ezt egy kaotikus rendszer hatékonyan megvalósítja.

(SCHEURING ISTVÁN: Kaotikus jelenségek a biológiában)


... az élet véletlenszerű (és legalább az öntudat megjelenéséig tartó) fejlődése legalább olyan valószínűtlen, mintha bekötött szemmel vezetve egyetlen karcolás nélkül úsznánk meg a csúcsforgalmat.

(Galántai Zoltán: GAIA és a világegyetem)


David Jablonski szerint a tömeges kihalások alkalmával más törvényszerűségek érvényesülnek. Ilyenkor nem számít a fajok alkalmazkodottsága, megnő a véletlen szerepe. Ez remek lehetőséget ad addig jelentéktelenebb csoportok gyors kivirágzására. Ennek köszönhető az emlősök mai uralma. Az egyes fajok kihalási valószínűsége független a faj evolúciós múltjának hosszától. Függ viszont az alkalmazkodottság mértékétől, ha nem túl erős a történeti esetlegesség (kontingencia). Ideális esetben az evolúciós siker szigorúan jelzi az alkalmazkodottság mértékét, de a valóságban mindig szerephez jut a véletlen is. Az alkalmazkodottság egyik összetevője a megbízható működés. A leszármazási vonal túlélésének megbízhatósága az élettevékenységek sikeres elvégzésének valószínűsége. A megbízhatóság mértéke különféle módokon növelhető, megbízhatósági determinánsok beépítésével.

(JORDÁN FERENC: A kihalások története)


Az emlősök szeme pl. azért nem képes a fény polarizációs sajátságait érzékelni, mert a retinájukban lévő fotoreceptorokban nincsenek mikrovillusok, hanem a receptormembránjukban véletlenszerű irányulással oszlanak el a látópigment molekulái. Az ilyen látósejt irányra átlagolt kimenő jele már független lesz a fénypolarizációtól.

A sivatagi hangyák a homokos területeken élnek föld alatti fészkeikben, és a felszínen a nagy hőség miatt elhullott apró rovarokra vadásznak. A fészek nyílásának elhagyása után véletlenszerű bolyongással kutatnak e tetemek után.

(VIDEOPOLARIMETRIA BIOLÓGUSOKNAK)


Nincs ebben semmi tudatalatti, metafizika vagy pszichológia. Még tudatos stratégia sem. A Halál nem tervez előre. A véletlent egy véletlen mozdulattal idézi elő, ehhez ért, mégis az, aminek be kellett következnie, bekövetkezett. Semminek még csak a lehetősége sem volt meg arra, hogy be ne teljesedjék. Ennek ellenére a történet megőrzi a véletlen, a félreértett mozdulat, az esetleges találkozás és a megfejthetetlen jel könnyedségét. Nos, így működik a csábítás...

(Jean Baudrillard: A halál Szamarkandban)


... mitől nő meg a hőmérséklet egy adott körzetben? Megnőhet például az atomok hőmozgásának véletlenszerű jellege miatt. Az atommagok ütközéseinek véletlenszerű jellege meghatározott valószínűséget ad annak, hogy egy adott körzetben az ütközések éppen olyanok legyenek, hogy az adott körzetbeli atommagok energiájának növekedésével járjanak. Csakhogy számításaim szerint minél kisebb egy ilyen körzet mérete, annál lassabban növekedik hőmérséklet-többlete, és annál gyorsabban képes környezetével egyensúlyba kerülni, például mert egy kis buborék tágulási időskálája is rövidebb. Ezért a kisméretű körzetben fellépő véletlenszerű hőmérsékleti zavarok lecsillapodnak. Létezik azonban egy, a zavarok térbeli méretéhez tartozó kritikus küszöbérték, amely fölötti nagyságú zavarok már nem csillapodnak le, hanem robbanásszerűen növekednek, amíg el nem érnek egy olyan másik kritikus méretet, amelynél kilövődnek a napmagból.

(Grandpierre Attila: A napneutrínók rejtélyei)


A csillagidő és az efemeris idő között lényegi különbség van. Efemeris időben mérve a bolygómozgások az égimechanikai egyenleteknek megfelelően zajlanak le, ezzel szemben csillagidő használata esetén véletlenszerű, periodikus és szekuláris eltéréseket mutatnak. Ennek oka az, hogy a dagálysúrlódás következtében a Föld forgása kismértékben bár, de lassul, továbbá a bolygónk felszínén és belsejében végbemenő hosszú távú, szezonális, valamint véletlenszerű tömegáthelyeződések miatt tehetetlenségi nyomatéka változik. A középidő nagy hátránya, hogy a Föld forgásának véletlenszerű egyenetlenségei következtében nem lehet pontosan átszámítani a csillagidőre, és így egyedül csillagátmenetek segítségével sem határozható meg. A közönségesen használt polgári idő éppen ezért egy empirikus transzformációs képlet segítségével közvetlenül a csillagidő (és nem a középidő) származéka.

(Csillagidő, világidő, zónaidő)


A káoszt és a fraktálokat a "nemlineáris dinamika", vagyis az ingerekre nem azok arányában reagáló rendszerek tudománya vizsgálja. A nemlineáris dinamika a járványok természetéről, bizonyos kémiai reakciók kinetikájáról, sőt az időjárás változásairól is sok mindent elárult. Bizonyos körülmények között a csak kevés és egyszerű elemből álló, úgynevezett determinisztikus nemlineáris rendszerek szeszélyesen kezdenek viselkedni; ezt nevezzük a káosz állapotának. A nemlineáris dinamika felfogásában a determinisztikus káosz nem tökéletes szervezetlenséget vagy véletlenszerű összevisszaságot jelent: mederbe terelt véletlenszerűségről van itt szó, amely - érdekes módon - a fraktálok geometriájával is összefüggésbe hozható.

(KÁOSZ ÉS FRAKTÁLOK AZ EMBERI SZERVEZETBEN - A káosz testünkben az egészség jele, a periodikus jelenségek viszont betegségre utalnak)


... a kommunikációs mérnök számára a véletlenszerűség (tehát a jelek megjelenési sorrendjéből hiányzó bármiféle szervezettség és kötöttség) egyenlő azzal a szabadsággal, amellyel kiválasztja az elküldendő üzenetet magát, és ebből következően azt a sorrendet, amelyben a jeleknek meg kell jelenniük, hogy szakmai igényei kielégítést nyerjenek. A véletlenszerűség, avagy entrópia, eszerint számára az "ideál", és pontosan emiatt, az ő céljainak megfelelően, az információ legmagasabb szintjeivel kell, hogy azonosuljon.

(Goldsmith, Edward: MI AZ INFORMÁCIÓ?)


A fraktálkészítésnek az a legegyszerűbb módja, ha egy műveletet újra és újra elvégzünk. Azonban a természetben előforduló fraktálok folyamatos kinetika vagy véletlen események hatására alakulnak ki. Ha felismertük ezt az egyszerű természeti törvényt, akkor megváltoztathatjuk a képzési módszerünket úgy, hogy például a vonalakat adott gyakorisággal véletlenszerűen választjuk ki és osztjuk fel. Tovább finomíthatjuk a modellt úgy, hogy meghatározzuk, mennyire véletlen a véletlen. Ha egy végtelen hosszúságú vonalból indulunk ki, akkor végtelen számú ponthoz jutunk, amelyek elhelyezkedését a kezdeti vonal és az intervallumok kiválasztásának véletlensége határozza meg. Ezen pontok tulajdonságai statisztikailag önhasonlóak és egy fraktáldimenzióval jellemezhetőek, amely dimenzió a rendezettséggel együtt növekszik és a tökéletesen rendezett alakzatnál éri el a maximumot.

(M.K. Hassan: Fraktálok, multifraktálok és a bonyolultság tudománya)


Milyen lehet egy olyan világ, ahol a véletlen az úr? Egy világ, amelynek ultramikroszkópikus tartományaiban parányi szubatomi részecskék, molekulák, fotonok, protonok, kvarkok nyüzsögnek, ahol elektronok száguldanak végtelennek tűnő sebességgel. Egy hely, melynek szintjén már egész más a fizika. Ahol a dimenzió, a tér már olyannyira összeszűkül, hogy egybeolvad az idővel. Milyen lehet a kvantumok világa?

(Kvantummechanika - A vakvéletlen birodalma)


lásd még: Beke László: Véletlen mint művészet (Véletlennapló)



[véletlen éve] [napló] [véletlen galaxis] [Artpool] [kereső]