Erdély Miklós: Similis simili gaudet (Hasonló a hasonlónak örül), 1984

Similis simili gaudet (Hasonló a hasonlónak örül), 1984
alkalmi installáció: kátránypapír, műanyag szúnyogháló, olajfesték, spray, színes kréta,
fekete-fehér televíziókészülék, 100 x 272 cm

az első képen Beke László látható Erdély Miklós műtermében (1984)
a színes képek az Artpoolban bemutatott rekonstrukcióról készültek 1994-ben


Maga a mű egy tévéforgatáshoz készült alkalmi munka (Ungarische Kunst heute, rendezte Dr. Michael Kluth, közreműködött Beke László és Hegyi Lóránd, WDF – WDR, 1984). A latin közmondás valószínűleg arra utal, hogy a tévében látható amerikai filmjelenet a műről készült német tévéfelvételen keresztül jut el a német nézőkhöz, és „a hasonló a hasonlónak örül”. A nyugat és kelet közötti művészeti cserekapcsolatok persziflázsaként is felfogható a mű. A német művészetben Wolf Vostell alkotott tévékészülékes és festett assemblage-okat. Erdély ekkoriban készítette Hadititok című environmentjét és Koestler című festményét, amelyeken elemi grafikai jeleket és közismert pszichológiai ábrákat próbált meg „festőivé tenni” (ilyen a jobb alsó sarokban látható kör-négyzet-motívum, mely a minimális vonalakkal rajzolható házikó feladványára is emlékeztet). A cikcakkvonal ősi ornamentika, elemi manuális gesztus, és talán Erdély négyzetgyök-jeleihez is kapcsolható. Már itt feltűnő a nem konvencionális technika és anyaghasználat (olajfesték kátránypapíron).

Erdély Miklós kommentárja a tévéfelvételen:

„Jelenleg a legszívesebben festek. Eddigi munkáimat a festői geometria fogalmával jellemezhetném a leginkább. A geometriai aspektus fejezi ki viszonyomat a tudományhoz. Mindig is szerettem volna a művészet és a tudomány között az áthidalást valahogy megoldani. Éreztem mindig, hogy a tudomány esztétikai örömöt is nyújt. Tudtam mindig, hogy a tudománynak esztétikai aspektusai is vannak. A megismerés esztétika is. Ez a belátás segíti a tudományt, és fordítva. Vagy maga a geometria válik festői hatásúvá. A megjelenő kép olyan finom, érzékeny és súlytalan, mint az emberi tudat egzakt tudománya. Ez a mű egy jó példája ennek. Ez az egyik lényeges vonása tevékenységemnek. A másik, hogy szeretek alkalmi munkákat készíteni.”