aktuális

english

ARTPOOL MŰVÉSZETKUTATÓ KÖZPONT

elválasztó

A MUHINA PROJEKT

LÉTÉRTELMEZÉSEK GALÁNTAI GYÖRGY ÉLETMŰVÉBEN

A Muhina projekt. Létértelmezések Galántai György életművében* címmel angol-magyar kétnyelvű kötetet jelentetett meg a közelmúltban a Vintage Galéria. A kiadvány fókuszában az 1980. május 24-én a Hősök terén zajlott esemény áll.

A Galántai György ötlete nyomán megvalósult három órás akció során Galántai György és Klaniczay Júlia Vera Muhina Munkás és kolhozparasztnő című ikonikus szobrának pózában állva az eredeti műben szereplő sarló és kalapács helyett a szobrot reprodukáló könyvet tartotta a kezében, miközben Guglielmo Achille Cavellini a művészettörténet nagyjainak névsorát írta ruhájukra. Az eseményt Galántai kérésére Hegedüs György fotós fényképekkel (közte a korban ritkaságnak számító panorámafelvételekkel) dokumentálta, az ezekből készült válogatást – releváns dokumentumokkal kiegészítve – 2017 őszén mutatta be a Vintage

A bőséges képanyagot felvonultató kötet elméleti, történeti és kulturhistóriai kontextusba ágyazza az 1980-as akciót (esetet), a fotókat naplóbejegyzések, Galántai kapcsolódó műveiről készült reprodukciók, Cavellinitől származó szövegrészletek és az olasz művész néhány – az akció szempontjából érdekes – alkotása egészítik ki. A könyvön egy nagyinterjú vezeti végig az olvasót (szerkesztők: Klaniczay Júlia és Galántai György), melyben Galántai Barkóczi Flóra, Nagy Kristóf, Schuller Gabriella és Szirmai Panni kérdéseire válaszol. Az interjú nem csupán az Hommage à Vera Muhina pontos keletkezésének és kivitelezésének rekonstruálására ad lehetőséget, hanem tágabb összefüggések megragadására is: Galántai minden korszakában konkrét művekkel reflektált az őt körülvevő világra és az őt foglalkoztató kérdésekre, létértelmezéseket megfogalmazva (ezért is szerepel a többes szám a kötet címében). Ugyanakkor az egymásra rakódó korszakok és létértelmezések néhány esszenciális, az egész életművet átfogó megállapítás megfogalmazását is segítik.

A kötet utolsó harmada az Hommage à Vera Muhina utóéletével foglalkozik, a kötet egészére jellemző alapossággal járva körül a témát. Bár Galántai először egyedi eseménynek tervezte a Hősök terei performanszot, a nyolcvanas évek során öt különböző alkalommal is továbbgondolta azt. A székesfehérvári és szombathelyi fotóakciók (mindkettő 1981-ben) a kor művészeti intézményeire és kánonjára reflektáltak: Galántai és Klaniczay mint „élő szobrok” szembesültek a múltat illetve jelent bemutató kiállításokkal. A budapesti Felvonulási téren 1983-ban zajló séta, illetve az ausztriai Breitenbrunnban a Határjelek szimpóziumon 1984-ben bemutatott performansz direktebb politikai húrokat pengetett: a Lenin szoborral való találkozást is magába foglaló séta a politikai hatalom önreprezentációjának ironikus-játékos dekonstrukcióját vitte tovább, míg a breitenbrunni performansz a helyszín és az évszám játékba hozásával a szellemi és fizikai vasfüggöny mögé való bezártságot fogalmazta különösen erős képpé. A velemi textilművészeti alkotóműhelyben megvalósuló akciók illetve videomunka (1980-81) a részvételi művészet és a film irányába nyitotta meg az interpretáció lehetőségét.

A könyv szerkezete a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején megjelenő fluxus és konceptuális ihletettségű művészkönyvekkel mutat szellemi rokonságot. Míg kép és szöveg a nyugati kultúrában hagyományosan direkt módon egymásra vonatkoztak, a kép a szöveget illusztrálta miközben egy végső értelem kibontása felé haladt a textus, ezekben a művekben (gyakran valamilyen művészeti esemény dokumentációja kapcsán) ez a kapcsolat fellazul. A Muhina projekt kötetben a képek és a szöveg viszonya megfordul, a szöveg értelmezi a képeket, sőt a szöveg egy része is képként van kezelve, elhelyezésük a könyvben nem feltétlenül követ lineáris, kronologikus rendet. A kiadványt lapozva a dokumentáció művészetével, a dokumentumok önálló művészi médiumként való értelmezésével találkozunk.

A rendszerváltás után az Hommage à Vera Muhina rövid időn belül ikonikus művé, a korszak művészetével foglalkozó nemzetközi kiállítások állandó elemévé vált; erre a gazdag utóéletre a kiadvány is reflektál. Népszerűsége valószínűleg annak köszönhető, hogy több, a korszak értelmezése szempontjából kulcsfontosságú motívum sűrűsödik benne: a társadalmi nemi szerepek újragondolása, a politika művészi médiumokat kisajátító működése és a hatalmi szimbólumok dekonstrukciójának igénye. A létértelemzés(ek) az Hommage à Vera Muhina esetében tehát nemcsak az individuális létre, de a tágabban értett történelmi korszakra és régióra is vonatkozik.

A kötetet Galántai György fluxuséletrajza zárja, a személyes körébe vonva a kötetben megjelenő kultúrtörténeti és művészetfilozófiai kérdéseket.

Schuller Gabriella

elválasztó