Artpool események - 1993. október 1. - BEN TÉR
“a vak véletlenből születő magyar humorizmus” melléklete
Élménybeszámoló
a Ben Tér című szabadtéri kiállítás szerves részét képező utcanévtáblák és a Hivatal egyes képviselői közötti háborúságról
My way is to begin with the beginning - hogy Szerb Antallal takaródzam a kissé terjengős beszámolóért.
A Budapesti Őszi Fesztivál egyedi stílusának és arculatának tervezgetésekor elhatároztuk, hogy két nagyobb szabadtéri programsorozatot tervezünk. A Vörösmarty-tér – Dunakorzó területen hagyományos stílusú kirakodó vásár, antikváriusok, térzene, vidám, népszerű szabadtéri programok – tehát egy hagyományosabb stílusú népünnepély lesz, a Liszt Ferenc téren pedig a kortárs művészeti fesztivál célkitűzéseibe illeszkedő experimentálisabb szabadtéri kiállításokat szervezünk.
Arra gondoltunk, hogy ezt a kedves hangulatú kicsit kopott és (mint a legtöbb budapesti közpark) elhanyagolt belvárosi terecskét, ahol több patinás és jóhírű kultúrális - művészeti intézmény is van az Írók boltjától a Zeneakadémiáig két hétre érdekesebbé, színesebbé varázsoljuk, talán szebbé is egy kicsit, és az alternatív művészeti programok helyszínévé tesszük. Ha jól emlékszem a helyszín és az ötlet erdetileg az Artpool Művészetkutató Központtól származik, mindenesetre az eddigi két kiállítást ők rendezték.
(Az Andrássy út túloldalán, a Jókai téri játszótérre pedig a Kolibri színházzal közösen gyerekprogramokat gondoltunk.)
Idén Ben Vautier francia fluxus művész anyagából készült a Galántai György rendezte kiállítás, és élve a művész nevéből adódó szójáték lehetőségével, a teret két hétre jelképesen BEN vauTiER-ré kereszeltük át. (A névtábla másolata mellékelve)
A kiállítást Dr. Seiler Tibor erzsébetvárosi polgármester személyes közreműködésével szeptember 25-én nyitottuk meg, és a véletlenek szerencsés összjátéka folytán éppen - ugyancsak a fesztivál vendégeként - Budapesten tartózkodó Jonas Mekas, független filmes, és fluxus mozgalom egyik amerikai vezéralakja is részt vett a nyitó happeningen. Így a kiállítás egy kicsit a nemzetközi alternatív művészeti élet számára is érdekessé (talán üggyé) vált.
A kiállítást megelőző héten a VI. kerületi önkormányzat segítségével egy levelet juttattunk el a Liszt és Jókai terek lakóihoz, amelyben tájékoztattuk őket az Őszi Fesztivál erre a helyszínre tervezetett programjairól. (mellékelve)
“most kezdődik a tánc”
Pénteken (október elsején) értesítettek Galántaiék, hogy egy izgatott hangú úr - Mészáros György, a Főpolgármesteri Hivatal Városképvédelmi
Bizottságának titkára - felhívta őket telefonon, és a kiállítás azonnali lebontását kérte, mivel az ostoba tréfánk miatt tévedésből a Bem
térre mentek a Liszt Ferenc tér helyett, továbbá a kiállításunkhoz tartozó utcatáblák több érvényes jogszabályt sértenek, valamint nem kaptunk engedélyt a rendőrségtől, a mentőktől és a tűzoltóságtól. Galántaiék azt kérték, hogy mindezt írásban is erősítse meg, elvégre az Őszi Fesztivál egy
kiállítását nem bonthatják le csak úgy, egy számukra ismeretlen telefonáló követelésére. Egyben kérték, hogy faxát inkább közvetlenül nekem küldje el,
mint a fesztivál titkárának, hiszen a kiállítás lebontásához amúgy is a mi egyetértésünk szükséges. [Mészáros György 2008-ban]
Hétvégén megkaptam Galántaiéktól Mészáros úr faxának másolatát (nekem nem küldte el), és hétfőn reggel, amikor bementem a Városmajorba, már Szolnoki Vera ügyosztályvezető telefonja várt. Megtudtam, hogy Gógl aljegyző úr tájékoztatást kért tőle emberéleteket veszélyeztető kiállításunkról. Ekkor elkezdtem keresni Gógl aljegyző urat, akit sajnos egyéb elfoglaltságai miatt csak másnap délelőtt sikerült elérnem, de nyájas olvasóm megnyugtatására elmondhatom, hogy az így nyert időt sem töltöttem henyéléssel, és a fesztivál néhány tucat programjával kapcsolatos apró-cseprő teendőim mellett kapcsolatba léptem a Mészáros úr által felsorolt hatóságokkal.
Dr. Hatala József úr, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Közbiztonsági osztályának vezetője hivatalosan tájékoztatott, hogy amennyiben az általunk kitett táblák nem sértenek közszemérmet, illetve nem ábrázolnak tiltott politikai jelképeket - és leírásom alapján feltételezi, hogy erről nincs szó - a rendőrség nem foglalkozik az üggyel, hivatalos bejelentési közetelezettségünk nincs, ennek ellenére köszöni a tájékoztatást. Magánemberként, hangjában elnéző mosollyal azt javasolta, hogy ne hagyjam magam ugratni.
Varga alezredes úr, az V-VI. kerületi tűzoltó parancsnok, kevésbé hivatalos formában közölte, hogy igen nagy bajban lennének, ha nem vennék észre, hogy a tűz a Liszt Ferenc téren van, és nem Budán. Egyébként hivatalosan közölte, hogy nincs bejelentési kötelezettségünk, ennek ellenére hálásak a tájékoztatásért, és amennyiben lehetséges, a jövőben előre szóljunk.
Dr. Szegeczky Lóránt, a Budapesti Mentőszolgálat főorvosa elmondta, hogy már látta a táblákat, és kicsit furcsának tartotta őket, reméli, hogy nem haragszunk érte, neki nem túlzottan tetszik, de nincs hivatalos bejelentési kötelezettségünk, szerinte a táblák nem félrevezetők, és nagyon nehezen tudja elképzelni hogy egy tapasztalt mentős ilyen hívás után Budára az I. kerületbe menjen Pest, VI. kerülete helyett. Azért nem árt, ha a jövőben előre szólunk. Kérdésemre, hogy lehetne-e a bejelentésről biztosat tudni, azt válaszolta, napi több ezer hívás között nagyon nagy munka lenne megtalálni, amennyiben hivatalos levélben nevet, pontos napot és lehetőleg napszakot írunk, akkor munkatársai leterheltsége ellenére, megpróbálnak utánanézni. Egyben megismételte, hogy így első hallásra az egészet nehezen elhihetőnek tartja.
Másnap reggel sikerült telefonon beszélnem Gógl aljegyző úrral, aki emelt hangon a kiállítás azonnali lebontását követelve közölte, hogy megbízható forrásból tudja, mi igenis emberéletet veszélyeztettünk, de erről nem kíván részleteket közölni, továbbá előtte van egy fénykép, amelyből egyértelműen kiderül, hogy mi igenis félrevezető módon új névtáblákat helyeztünk el a régiek fölé. Arra a megjegyzésemre, hogy noha mind a 8 táblát ugyan nem ellenőriztem, de határozottan emlékszem, hogy több névtáblát láttam az eredetiek elé, vagy mellé szerelve, kikérte magának, hogy meg akarom hazudtolni, ott van előtte a hiteles fénykép, mely bizonyítja szabálytalan eljárásunkat. Az sem nyugtatta meg feldúlt kedélyét, hogy felsoroltam neki a fentebb felsorolt hivatalos szervekkel folytatott konzultációim eredményeiről. Kérésemet, hogy legyen szíves írásban tájékoztasson - vagy utasítson - bennünket, mert ugye azt beláthatja, hogy telefonbemondásra nem tudunk lépni, határozottan visszautasította, és közölte, hogy ő figyelmeztetett, ezután történjen, aminek történnie kell, ő már tudja mi fog történni, én pedig majd meglátom. (Mielőtt a végsőkig csigáználak nyájas olvasóm, semmi nem történt. Pontosabban annyi, hogy a kiállítást Galántai Gyuriék két nappal a tervezett zárás előtt, pénteken (november 8-án) lebontották, mivel a téren őshonos ifjúság és hontalanok - kérésünk ellenére - nem tudták a két hetet kivárni, és hozzáláttak a transzparensek és táblák letépkedéséhez.)
Aznap délután kilátogattam a Ben Térre, és megállapítottam, hogy a 8 darab névtábla közül 6-ot az eredeti Liszt Ferenc tér táblák alá illetve mellé szerelték, egy helyen (Liszt F. tér-Király utca sarok) kénytelenek voltak a Liszt tér tábla fölé helyezni, mert a Mészáros úr levelében jelzett jogszabály ellenére - ami ránk, azt hiszem nem vonatkozik, mivel tábláink még akkor sem minősülhetnek „reklám céljául szolgáló felirat”-nak, ha a művészeti produktum rangját megvonná tőlünk a hivatal, bár ennek eldöntése szerintem műítész, és nem köztisztviselő dolga - az utcatábla alatt egy jó arasszal sűrűn elborítják a falat reklámtáblák. A nyolcadik táblát a Liszt F. tér és Andrássy út sarkán, a söröző falán két utcanévtábla közé szerelték, mivel a portálív egyéb megoldást nem tett lehetővé. (Valószínűleg itt készült a később bizonyítékként használt fotó, sajnos valamilyen okból a felső Liszt Ferenc tér tábla lemaradhatott a képről.) Ezen állításaim, noha hiányzik belőlem egy valódi aljegyző meghazudtolásához szükséges felelőtlen vakmerőség, a Galántai Györgyék által készített videó dokumentáción ellenőrízhetők.
Időközben kiderült, hogy a városképvédelmi Bizottság kapcsolatba lépett a Városvédő Egyesülettel is, akik megkeresték a VI. kerületi főépítészt (lehet, hogy ez fordítva történt). Lantos Péter főépítész úr - akit természetesen ugyancsak felhívtam - elmondta, hogy megkereste őt egy abszolút megbízható ember, név szerint Meszler /?/ Ottó úr, aki neki is megmutatta a félrevezető táblaelhelyezést dokumentáló fényképeket. Álláspontja szerint itt súlyos felelőtlenség történt, leírni természetesen nem hajlandó, de szóban közli velem, hogy amennyiben tragédia történne, akkor már tudja, hogy ki ellen kell hivatalos tevékenység közben elkövetett emberélet veszélyeztetése miatt (remélem jól idézem, mert egy hallásra ezt azért nehéz pontosan megjegyezni) eljárást indítani.
Ezután beszéltem Litkei Katalinnal, a Városvédő Egyesület titkárával, aki ugyancsak látta a fotót, ami így környezetéből kiragadva, valóban úgy tűnt, hogy félrevezetésre alkalmas, bár ha ez jól láthatóan egy kiállítás része, akkor azt hiszi - véletlenül az elmúlt két hétben nem járt az irodájától mintegy 10 percre lévő Liszt F. Téren -, hogy ez a feltételezés nem állja meg a helyét, és semmiképpen nem gondolja, hogy egy ilyen kiállítás elcsúfítaná a városképet. A fesztivál befejeződése után meglátogattam, megmutattam neki az itt mellékelt dokumentumokat, és elmeséltem neki kivonatosan, amit itt most leírtam. Megnyugtatott, hogy szerinte csak valami lelkes túlbuzgóságból adódó félreértés történhetett, azóta már azt is tudja, hogy a szükséges engedélyeket beszereztük, és szerinte nyugodtan folytassuk a szabadtéri kiállításainkat. Mivel az ilyen események az ő tevékenységüket érintik, azt kérte, hogy a jövőben tájékoztassuk az egyesületet.
A hétvége felé többszöri próbálkozás után sikerült kapcsolatba lépnem Mészáros úrral, aki a megelőző napokat vidéken töltötte. Kifejtette, hogy szerinte, és a rendelkezésre bocsátott fénykép tanúsága alapján mi elcsúfítjuk a városképet, és a táblák elhelyezése félrevezetésre alkalmas. Az ilyen avantgard ötleteket nem tartja helyesnek és a város hagyományos arculatához illőnek, továbbá mint levélben jelezte, a reklám célú feliratok elhelyezése utcanévtáblák közelében tilos. Ezután elmondta, hogy emlékei szerint kedden felhívta őt egy Mező (? vagy Szegő) nevű Liszt Ferenc téri lakos, és felháborodottan elmondta, hogy amerikai rokona a téren rosszul lett, és az utcai telefonról kihívta a mentőket, akik a mi tábláink miatt a Bem térre (Budára) mentek. Megkérdeztem tőle, hogyan tudnék Mező úrral kapcsolatba kerülni, a valós tényállás felderítése céljából, de sajnos semmilyen további információval nem rendelkezett. ezt ő nem kérdezte, csak sürgősen megtette a szükséges lépéseket. Ezután meglátogattam, neki is elvittem a szükséges dokumentációt, ekkor már ténylegesen kellemesebb hangulatban elmondta, hogy sajnos nem rendelkeztek kellő tájékoztatással, ő személy szerint elítéli a városképbe történő ilyen jelleggű beavatkozásokat, de készséggel elhiszi, hogy a telefonhívás lehetett ugratás is. Kérdésemre, hogy ki ez a Meszler úr, akinek fotója a megbízható érv, és hogyan lehetne vele beszélni, azt felelte, hogy egy nagyon lelkes és kissé kapkodó aktivistájuk, akit azért nem kellene ennyire komolyan venni, és semmi értelme, hogy megkeressem.
Mindezek után én iskolai bombariadóra gyanakszom. Csak azt tudnám, kinek volt aznap matekdolgozata!
Budapest, 1993. október 18-án
Máté Péter
“a vak véletlenből születő magyar humorizmus” melléklete
Artpool események - 1993. október 1. - BEN TÉR
[1992] [események 92-től] [aktuális események] [Artpool] [kereső] [1994]