Thinking in a theological and ecclesiastical dimension has an exceptional appeal for philosophical and in discursive thinking in general since it, as it were, calls upon us to weigh every issue with the measure of good and bad. […] The aspects of the question of European identity can of course be examined from several other perspectives, each one of them being important in their own right. The point of the present debate, i.e. the fundamental question of the creation of a European system of symbols that will become definitive, is really the fundamental problem. An informed debate about the political and social nature of symbols is always possible. The clash between the two extreme standpoints in this endless discussion is our daily experience: the perpetual wrestling of the nominalists and realists of symbols on the channels of publicity.
A filozófia és általában a diskurzív gondolkodás számára a teológiai, illetve az egyházi dimenzióban való gondolkodásnak az a kivételes vonzereje van, hogy ezek a keretek mintegy felszólítanak arra, hogy minden kérdést közvetlenül a jó és a rossz mértékével mérjünk. […] Az európai identitás problematikáját természetesen számos, egyként is igen fontos perspektívából lehet vizsgálni. A jelenlegi vita lényege, az alapkérdés, a véglegessé váló európai szimbólumvilág megteremtése valódi alapprobléma. […] A szimbólumok politikai és társadalmi természetéről mindig lehet megalapozottan vitatkozni. Napi élményük e végeérhetetlen diszkusszió két végső álláspontjának összecsapása: a szimbólumok nominalistáinak és realistáinak állandó birkózása a nyilvánosság csatornáin.