A BUDAPESTI
ŐSZI FESZTIVÁL KERETÉBEN
1995. szeptember 23-tól október 8-ig, táblakiállítása
Liszt Ferenc téren
SAJNOS ISTVÁN
ISMERETLEN
NÉPÍRÓ, NÉPKÖLTÉSZ, NÉPFILOZÓFUS,
NÉPESZTÉTA, NÉPKRITIKUS, NÉPKONKRÉT
STB.,
A SAJNOS WORLD CULTURE NOBELDÍJAZATLAN
VILÁGHÍRŰ MESTERE, A SAJNOS VÍRUS ÉS
A SAJNOS RELAXÁCIÓ FELTALÁLÓJA
SZÖVEGEI
Mottó: A jó ötlet legtöbbször váratlanul ér minket – sajnos. [MTV/videó]
Sajnos
István szövegei talányosak, humorosak, általában
rövidek, találóak, azonnal érthetőek vagy
egyáltalán nem. Sajnos
István világa rokon Pató
Páléval, azonban őróla semmit sem tudunk,
pedig jóval régebben jelen van hétköznapjainkban,
gondolkodásunkban és nyelvhasználatunkban. Elmondhatjuk
azt is, hogy a sajnos szövegek időtállóak, “modernek”,
kikezdhetetlenek, mivel állandóan változtatják
mozgásterüket, funkciójukat. Megfoghatatlanok és
mégis mindig a lehető legkonkrétabbak.
A sajnos szövegek a konkrét költészet lágy
és kemény vonalát egyaránt képviselik,
vagyis kitérnek mindennemű meghatározhatóság
elől/alól.
A
kiállításra az Artpool egy mindenkihez/bárkihez
szóló felhívást adott ki, melyre 51
pályázó 267, a kiírásnak megfelelő
sajnos szöveget küldött be.
A téren összesen 28 táblaszöveg állítható
ki, a kiállításra kerülő munkákat
a pályázatokból maguk a beküldők választották
ki az alábbi módon:
Minden beküldött szöveget egy füzetbe
rendezve, szavazólap kíséretében
megkaptak azok a pályázók, akik címüket
megadták. Minden a kiírásnak megfelelő szövegre
lehetett szavazni. A kiállításra a legtöbb pontot
kapott első 28 szöveg került.
A szavazásban
a pályázók közül 37-en vettek részt
összesen 916 szavazati ponttal. Az első 28 szövegre összesen
267 ponttal szavaztak.
A legnagyobb pontszám a 15, a legkisebb - amivel a kiállításra
még bekerült szöveg - 7 szavazat volt.
A sajnos istván szövegek kiállításán, a kollektív döntésnek, vagy ha úgy tetszik a ”közakarat” egyfajta megnyilvánulásának lehetünk tanúi.
A sajnos projekt egyik lényeges kérdése, hogy itt és most milyen módon képes a nyelv közvetíteni a gondolkodást. Nem kérdés viszont, hogy nyitottaknak kell lennünk az efféle próbákra. Miért? Mert a gondolkodás változásával a nyelv is változik. A változás pedig mindig a határterületeken kezdődik.
A sajnos projekt legfőbb értelme a ”demokratikus szisztéma” kipróbálása és a kultúra-kínálat és -befogadás ”piaci” viszonyainak érvényesítése a szellemi világ természetének megfelelően.
Sajnos István szövegek: | 11 | 15 | 26 | 27 | 49 | 51 | 54 | 55 | 57 | 79 | 81 | 82 | 83 | 88 | 90 | 92 | 100 | 106 | 123 | 141 | 150 | 164 | 167 | 182 | 183 | 184 | 262 | 263 |