Pauer Gyula: Azok a kiállítások, amelyek a boglári időszak előtt születtek, olyan kiállítások voltak, amelyeket nem hivatalos kiállítóhelyeken szerveztünk, mert ott erre nem volt lehetőség. Ugye nem voltunk preferált művészek, tehát egy másfajta gondolkodásmóddal éltünk, aminek az volt a következménye, hogy kiszorultunk valamennyien olyan kiállítóhelyekről, ahol egyébként a hivatalos és engedélyezett kiállításokat csinálták.
Ugyanakkor fölfedeztük magunknak a kultúrházakat, művelődési otthonokat, és az ilyen lehetőségeket, Hazafias Népfrontokat, ahol könnyűszerrel lehetett termeket kiállításra alkalmassá tenni, és igy szerveztünk ilyen kiállításokat. Lényeg az, hogy .... munka kiállításokat rendezhettünk anélkül, hogy kellett volna engedélyt kérni rá. Ez volt az egyik nagyon fő vonzóereje a Galántai féle kápolnának. A másik ... hogy nyáron, amikor gyakorlatilag uborkaszezon van mindenütt, nyaralással egybekötött kiállításokat tudtunk rendezni anélkül, hogy a hivatal ugye beleszólt volna, ...
Általában az volt a vélemény, hogy ez egy nagyon kellemes hely, ráadásul elég jó szállási lehetőségek voltak a faluban, föl lehet hozni az egész magyar avantgard művész társadalmat ide a kápolna dombra és itt őrületes látogatottság volt. Szóval tényleg hihetetlennek tűnt, hogy az ember már reggel hét órakor kirándulókkal találkozott, nem lehetett elég korán fölmenni, ...
... hallatlanul fontos volt. Szóval én kinyíltam ott például és nagyon sokan. Egyszerüen kibontakoztunk. Mindenki megcsinálhatta amit akart, egészen persze addig amíg nem jelent meg a hatóság ....