Hypermédia kronológia

(Sugár János)

Ennek a kronológiának úgy az eleje, mint a vége esetleges és homályba vész. Az eleje azért, mert az igény az emberiség dokumentumainak, rekordjainak  egymással kapcsolatba hozására az irásbeliséggel veszi kezdetét: a hypertext végül is szöveg, az írással az olvasó is megjelent, aki a különböző olvasott szövegeket értelmezte, egymáshoz kötötte, emlékezetében tárolta, esetleg tovább írta. A folyamat vége pedig feloldódik a jelen hétköznapjainak a realitásában, hiszen a multimédia és a világhálózat létrejöttével civilizációs univerzumunk mintegy maga is a hypermédia formáját veszi föl. Az Internet multimediális területének a World Wide Web terjedésével, a hozzáférés bővülésével, az adatátviteli csatornák szélesedésével, a nagyteljesítményű kereső programok (search engine) megjelenése révén megnyílik a lehetőség a hypertext koncepciójának totálissá tágítására. A szövegek mellett hangfelvételek, valamint álló és mozgóképek - gyakorlatilag bármilyen kitermelt információ keresztreferenciális összeköttetéseiből alakul ki a hypermédia közege.

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különböző fordítását, egy oldalon hat hasáb tartalmazta az Ószövetség héber szövegét, a görög betűs átiratot és a négy legjelentősebb görög fordítást. Az 50 kötetre rúgó munkának csak részletei maradtak fenn. Szintén töredékesen maradtak fenn a Biblia egyes nehezebben érthető helyeihez fűzött magyarázatai a szkholia-k. (Az alexandriai grammatikusok fűztek először ilyen magyarázatokat a klasszikus kor költőinek, drámaíróinak műveihez.)

360 körül Szt. Athanasziosz a húsvéti ünnepek alkalmából rendszeresen körleveleket bocsájt ki, amiket aztán tovább fordítanak. A szentírási kánon története szempontjából igen jelentős irat Athanasziosz 39. levele, amelyben felsorolja az Ószövetség szentírási könyveit, valamint mind a 27 újszövetségi szentírási könyvet.

1440 - a Gutenberg biblia megjelenése.

1872 - Sholes és Densmore szabadalmaztatja a máig használatos QWERTY billentyűzetű írógépet.

1925 - S. Freud: Notiz über den Wunderblock, Studienausgabe, Fischer V. vol. III.

1941 - Konrad Zuse megépíti Németországban a Z 3-at, az első bináris alapokon működő gépet.

1944 - megjelenik Jorge Luis Borges Bábeli könyvtár című írása.

1945 - Vannevar Bush, Roosevelt elnök tudományos tanácsadója leírja a Memex koncepcióját az As We May Think (Út az új gondolkodás felé) című cikkében.

1946 - befejezik az 1943-ban elkezdett számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator and Computer).

1962 - Douglas Engelbart a Stanford Research Institute-ban elkezd dolgozni ambiciózus Augment programján, ami az első kísérlet a hivatali automatizációra és a szövegszerkesztésre.

1963 - Engelbart publikálja az A Conceptual Framework of the Augmentation of Man's Intellect című írását, ami ettől kezdve a szakma egyik legidézettebb tanulmánya.

1965 - Ted Nelson megalkotja a hypertext fogalmát: "írott vagy képi anyagok olyan komplex összeköttetése, amit papíron nem lehet kényelmesen megalkotni. Összefoglalókat és térképeket tartalmazhat a benne szereplő anyagokról és ezek egymáshoz való viszonyáról; és tartalmazhatja az anyaggal foglalkozó tudósok megjegyzéseit és lábjegyzeteit is." (in: T.N., A File Structure for the Complex, the Changing and the Indeterminate), és bemutatja a Xanadut.

1967 - Andries van Dam kifejleszti a Hypertext Editing Systemet, amit a FRESS (File Retrival and Editing System) bemutatása követ 1968-ban a Brown University-n. Ebben a rendszerben már kulcsszavakhoz köthető kapcsolatokat lehetett elszigetelt dokumentumok között létrehozni.

1968 - Engelbart kivitelezi az NLS-t (oN Line System) az Augment program részeként, és föltalálja az egeret.

1969 - az ARPANET, az Internet ősének kifejlesztése.

1971 - Abie Hoffmann egy Al Bell nevű hackerrel (számítógépes "kalózzal") újságot alapít Youth Intern Party Line néven. Hoffmann szerint a kommunikáció minden forradalom alapja.

1975 januárjában bemutatják az első személyi számítógépet az Altair 8800-at.

1975-ben megalakul a Homebrew Computer Club a San Franciscó-i Menlo Parc-ban. A gyorsan növekvő tagságú klub elítéli a kompjúter kommercializálását és támogatják a széleskörű és demokratikus felhasználást.

1977 - kibocsájtják az Apple II.-t.

1978 - a MIT-en egy csoport elkészíti a videodisc-kel működő Aspen Movie Map programot, ami az első multimediális alkalmazásnak tekinthető.

1981 - Ted Nelson publikálja könyvét, a Literary Machine-t.

1981 - az IBM bemutatja a PC-t. 1984 - Hewart Holland-Moritz megalapítja Hamburgban a Chaos Computer Club -ot (CCC) A hacker-etika kimondja: minden információnak szabadnak és korlátlanul hozzáférhetőnek kell lennie.

1984 - megjelenik az ún. Yellow Book, amely tartalmazza a Compact Disc Read Only Memory (CD-ROM) szabványait. Ez olyan CD-lemezek szabványa, amelyeket kifejezetten számítógépes adatok tárolására és visszaolvasására alakítottak ki. A lemez 650 Mb digitalizált adatot tartalmazhat. A kép és hang egyidejű megjelenítésének a szabványát a Sárga Könyv egy későbbi melléklete tartalmazza. Ezzel technikailag lehetővé válik interaktív multimediális anyagok előállítása és forgalmazása.

1985 - bemutatják Janet Walker fejlesztésében a Symbolics Document Examinert; a Xerox által kifejlesztett NoteCards programot, valamint az Intermedia-t a Brown Univesity-n; mindhárom hypertext program már igazi felhasználóknak készül.

1986 - az OWL (Office Workstation Ltd) kibocsájtja a Guide-ot, melynek fejlesztését 1982-ben kezdte meg Peter Brown (Kent Univesity, Canterbury). A Guide az első széles körben használható általános, többcélú hypertext rendszer, mely mind a Mac mind a PC platformot támogatta.

1987 - az Apple minden Macintosh-hoz ingyen adja a Hypercard programot, ami rövidesen a legnépszerűbb hypertext rendszerré válik.

1988 - a Xanadu projektet átveszi az AutoDesk szoftver-fejlesztő társaság.

1989 - Tim Berners-Lee javasolja a World Wide Web tervét a genfi CERN-nél (Európai Részecs- kefizikai Laboratórium), személyes bevallása szerint a Xanadu inspirációjára.

1991 - megjelenik a Franklin Elektronikus Biblia.

1992 - az AutoDesk szerkezetváltásra kényszerül és feladja a Xanadu programot, amire addig 5 millió dollárt költött. A XOC server fejlesztésének a joga a Memex cégre szállt és a Xanadu márkanév újra Nelson birtokába került.

1992 - a CERN hivatalosan is bejelenti a World Wide Web, vagyis az Internet multimediális felületének megszületését. A WWW dokumentumokat egy új, HyperText Transfer Protocol (HTTP) segítségével lehet továbbítani, és az új formátum a HyperText Markup Language (HTML).

1993 - a NCSA (National Center for Supercomputer Applications) bejelenti a Marc Andreeson által kifejlesztett Mosaic grafikus web-böngésző és navigáló program megszületését.

1993 - a Beatles Egy nehéz nap éjszakája lesz az első mozifilm, amit hypertext formátumra átírnak és CD-ROM-on terjesztenek.

1994 - a CERN az MIT-vel közösen megalapítja a W3 Organization-t, amely a továbbiakban a Web fejlesztését tűzi ki célul. A World Wide Web forgalma meghaladja az internetes Gopher forgalmát.

1994 - Ted Nelsont japánba hívják, ahol megalapítja a Sapporo HyperLab-ot. A Memex nevét Filoli-ra változtatják.

1995 - megjelenik a VRML, azaz a Virtuális Valóság típusú Web felület.

1996 - az internetes domainek száma jelenleg 488 ezer, szemben a tavaly júliusi 120 ezerrel, a szerverek száma pedig majdnem megduplázódott egy év alatt, és a 13 millióhoz közelít. A felmérés szerint a domainek kétharmada kezdődik www-vel, ami a World Wide Web egyre nagyobb térhódítását jelzi.


index