A híres Rabbit-Duck Illusion játékban, amelyet Ludwig Wittgenstein a Filozófiai vizsgálódások című művében használt az „azt látni” és a „mint azt látni” fogalmak feltárására, Ray Johnson gyakran rajzolt vagy festett kacsákat, amelyeket könnyen oldalra fektetett nyulakként lehetett értelmezni. A kacsakép tehát a mindenütt jelenlévő johnsoni nyuszifejű alteregóhoz kapcsolódik, amely Johnson önmaga és identitásának újabb reprezentációjaként működik.

Richard Wiseman és több pszichológus is úgy véli, hogy az egyik képről a másikra való átváltás a kreativitás mértékével hozható összefüggésbe. Konkrétan, ha minél gyorsabban tudunk a nyusziról a kacsára átugrani, annál kreatívabbak vagyunk. A váltakozás gyorsaság tehát az agy kreatív gondolkodásáról árulkodik. A kreatív emberek sokszor olyan dolgok között is összefüggést találnak, amelyek között más sosem találna semmilyen kapcsolatot.

Joseph Jastrow pszichológus jelentette meg ezt a rajzot 1899-ben, ami elég sokat felfed arról, hogyan is működik az agyad.

Hogy dolgozik az agyad? Kacsa vagy nyúl?

Nézz rá a képre és figyeld meg magadat, hogyan kapcsol át az agyad!
Melyik állatot látod meg először? Kacsa vagy nyúl?

Ami még érdekesebb annál, hogy melyik állatot láttad meg először, az az, hogy mennyi idő alatt vagy képes meglátni a másik állatot is a képben. Ha megvan, próbáld váltogatni őket, először a kacsát, aztán a nyulat, és így tovább. Ez az agyi átváltás méri a kreativitást a pszichológusok szerint. Minél gyorsabban kapcsolsz át, annál kreatívabb vagy, azaz képes vagy meglátni az összefüggéseket olyan dolgok között is, amit a többség nem lát meg. Az a rövid felvillanás, amikor átkapcsolsz egyik állatból a másikba, na az a talán régen keresett kreatív elmetartományod, amit most megtapasztalhatsz.