|
|
[...]
A Fluxus John
Cage, a Dada
és Marcel
Duchamp nélkül
nem jött volna létre. [...] Főként
Cage nélkül nem, aki
kétszeres agymosást hajtott végre. Az elsőt
a kortárs zenében -
a meghatározatlanság fogalma révén
-, a másikat
zen-szellemiségű és a művészet elszemélytelenítését
tanító téziseivel. [...] E tudatosság
visszafordíthatatlan helyzetet teremt, hiszen előzetesen
elfogadva minden formát - egyben elavultnak is nyilvánítja
őket. [...] A Fluxust tehát nem érdekli az átesztétizált
és hedonikus formális műalkotás. [...] "Láttatnivalója"
abban áll, hogy először felkutatja a "minden művészet"
valamennyi lehetőségét/korlátját, másodszor
pedig egy nem-művészeti vagy antiművészeti magatartás
révén túllép a "minden művészet"-en.
A Fluxus tehát azért érdeklődik a művészet
tartalma iránt, hogy felvegye a harcot ellene, s hogy - a művész
szintjén -
újfajta szubjektivitást hozzon létre. [...]
Mindez nehéz, csaknem lehetetlen,
hiszen az elszemélytelenítés a személyiség
új formája, a nem-művészet pedig újfajta
művészet. Mégha lehetetlen
is a kérdés, fontos, hogy feltegyük. (Ben
Vautier)
[...] A fluxus és a vele kapcsolatban álló mozgalmak
történeti fejlődése nem lineáris,
mint amilyen egy kronologikus kommentár lenne, hanem inkább
planimetrikus, egy diagram sokkal hatékonyabban írja
le a fejlődést és a kapcsolatokat. (George
MACIUNAS)
[...] A fogalmi művészet közönségét
elsősorban művészek alkotják - ami azt jelenti,
hogy nem létezik a résztvevőktől elkülönült
közönség. Így aztán a művészet
bizonyos értelemben éppoly "komollyá" válik,
mint a tudomány vagy a filozófia, melynek szintén
nincs közönsége. Annyira érdekes vagy sem,
amennyire az ember informált vagy sem. (Joseph
Kosuth)
[...] Az információk
korábbi információk szintézisei. [...]
A játékosoknak most az a stratégiájuk, hogy
a váratlan szituációkban szétszórt
információs biteket mindig új rétegekké
komputálják.
[...] A telematikusan alkalmazott képek a felszínre
tudnak vetni egy még nem is sejtett művészetet,
mégpedig a képdialógust, és ez végtelenül
gazdagabb, mint amilyenek a lineáris, "historikus"
dialógusok bármikor is lehettek.
[...] Az információk úgy fognak az entrópiával
szemben ömleni, mint a növekvő áradat. [...]
A telematika és a robotok alkalmazása az által,
hogy megszabadítja a munkavégzés szükségességétől,
fel fogja szabadítani az emberiséget a "zsenialitásra",
a kompetenciára, hogy a redundánsat információvá
alakítsa. A robottechnika kínálja a szükséges
kedvet és ráérő időt, hogy a telematikát
a kompetenciák iskolájává tegyük, a
szabadság iskolájává. (Vilém
Flusser)
|