A szemléletváltás konfliktusai

St.Auby Tamás: Nagyon fontos tudni azt, hogy itt két gigantikus genetikai csoport vagy kultura vagy civilizáció van egyidőben, az egyik a képimádó a másik a képromboló. Az egyik a katolikus a másik a protestáns, az egyik a mohamedán a másik - mondhatnám - a hindu. A nomádok és városlakók. Akik ezt elkezdték - ezt a balatonboglári dolgot - ők városlakók voltak, képimádók. Ugyhogy mi amikor odamentünk, akkor mi szükségképpen mást csináltunk, mert mi nomádok voltunk és vagyunk. Szóval mi képromolók vagyunk. Ez az alapkülönbség.

A létszemléletben van az alapvető különbség. Én nem azt mondtam, hogy a képimádókat el kell távolítani, én azt mondom, hogy vannak képimádók és vannak képrombolók. Ennek a puszta létét kell tudomásul venni. És az aki egyik vagy másik oldalhoz közelebb tudja magát, azt kell fejleszteni.

Elkerülhetetlen, hogy ha már két ember jelen van, akkor már ott valamiféle feszültség alapvetően kell hogy legyen. Még ha ikrek is. Sőt ha egy ember van jelen, már ott is van egy feszültség, mert állandó dialógusban áll saját magával. Persze, ott is volt feszültség, a nagyfeszültség volt kelet és nyugat között, azon belül volt az államapparátus és az egyszerü szerencsétlen civil lakosság között, aztán volt ugye a feszültség a müvészek között. Az ikonoszták és az idolátorok között. Ez nem lett kifejezve, nem civódtunk, sokkal fontosabb volt a feszültség az állam egyház apparátussal. Minket, ennek az államapparátusnak a nyomása tartott egyben. Amikor ezt a nyomóerőt leemelték, akkor persze, hogy azok akik együtt voltak addig, azok is megoszlottak. Abban az időben nem volt vita, beszélgetés persze volt, de vita nem. Hát aztán sokkal nem is beszélgetett az ember, mert látta, hogy nem megy. Ugyhogy volt feszültség, de ez lappangott. ... A feszültség ma is jelen van. Nem megy ennek a nyilvánosságra hozatala.

Véleményem szerint, ami a 6o-as években úgy váratlanul megjelent a világtörténelemben, mondjuk igy: az új létszemlélet, aminek a kisérő jelensége volt az új baloldal megjelenése, a rock and roll, a tudattágitó szerek, új pszichológiai megközelitések, a koncept art, a (happening), és radikális új irányzatok megjelenése a müvészetben, ez a mai napig jelen van és hat. ... Akkor, amikor ezek a frontok még világosabban lesznek szeparálva egymástól, akkor érkezünk be abba a periódusba, amikor kiléptünk ebből a nagyon gyorsan változó átmeneti szituációból, amiben most vagyunk. De ezt a szituációt, amiben most vagyunk, ezt a 6o-as években alapozták meg.